Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Pungor Zoltán: Magyar Társaság a Szombathelyi Lyoeumban (1823—1836)

és indul a Törvényihatósági Tudósítások, melytől azoamaü el akarják tiltaná Kossuthot. Ugyancsak májusban tartóztatták le az országgyűlésá ifjúság vezetőit Toximássy Jánost, Lovassy Ferencet és Lászlót. Nem volt véletlen, hogy a letartóztatásokat az ifjúság vezetőivel kezdték. Ezektől egyenes út vezetett a Törvényhatósági Tudósítások 1837. januári betiltásához, imaijd Kossuth és Wesselényi letartóztatásához és 3 évre való elítélésükhöz 1839 első hónapjaiban. Ennék a nyílt erőszaknak estek áldozatul a magyar nyelvművelő társaságok is. A Szombathelyi Magyar Társaság működésére is végzetes volt az 1836. szeptember 20-án kélt 28 380. sz. királyi rendelet, mely megtiltja, hogy a tanuló ifjúság bármilyen célra is történjen az, társaságiba tömörüljön. A tiltó rendelet ellenére a Társaság 1837. januárjáig még (tartott foglalkozásokat. A betiltást a megye 1839. június 3-i közgyűlése is tárgyalta. (12) Megpróbált segíteni. Az ügy kivizsgálásra Zuggó Ignácz esküdtét küldték ki. A vizsgálatról 1841. május 3-án jelentést tett a közgyűlésen. A jelentésről szóló jegyzőkönyv leszögezte: a megye közgyűlése a társaság hasznos voltáról meg van győződve, és miután nem tartozik a titkos társaságok közé, kéri, hogy annak működésiét Őfelsége engedélyezze, egy tanító elöl ülése .alatt. (13) Erre a helytartótanács rendel el vizsgálatot. A jelentést javaslattal együtt Dresmitzer József győri főigazgató készíti el. i(14) Jelentésében megismételte az 1841. május 3-ti megyei közgyűlés megállapításait és érveit a társaság működéséről, de óvatosságból vagy (megfontolásból azt javasolta, hogy csak egy későbbi időpontban engedélyezzék újbóli működését. (15) Ennék álapján a helytartótanács 1841. december 21-én a királyhoz intézett felterjesztésében nem javasolta a társaság működésének engedélyezését. Ezek után nem volt kétséges őfelsége döntése, a helytartótanács 1842. április 26-án közölte a győri főigazgatóval, aki ezt továbbítja Szombathelyre. (16) A társaság a lyoeumban már nem kelt életre. A Bach-rendszer a lyceumot beolvasztotta a gimnáziumba, mely ettől az időtől fogva főgimnázium néven működött. A főgimnáziumban önképző Egylet 1864-ben alakult, és megpróbálta átvenni a Magyar Társaság szerepét. A célok és a szervezeti felépítés megegyezett a Magyar Társaságéval, de 'hatóereje szűkebb körne korlátozódott. A Magyar Társaságban végzett tevékenység összegzése Az erre vonatkozó ismereteinket a társaság kéziratos évkönyveiből és a töredékesen ránk maradó, évenként kéziratos formában kötetbe kötött, Kiidolgozott Munkák címmel készült anyagból (meríthetjük. A néhol szokatlanul hoszszú idézetek az eredeti gondolkodásmódot és a nyelvi kifejezőkészséget kívánják bemuitatmi. A halogatók által készített munkák témája és formája széles Skálán mozgott. A legegyszerűbbek az első éves haillgaitók által készített stlisztikai gyakorlatok. Ezek zömmel másolások és /tartalmi kivonatoilások voltak. Nagyon gyakori volt az űn. Kerék beszéd és változtatás. Kerék beszédnek azt nevezték, amikor adott egyszerű (mondatokat bővítettek kettő, hároim és négytagú mondattá. A változtatás abból állt, hogy különböző fogalmakat egyszerű mondatokkal fejezték ki, több változatban. Viszonylag nagy és érdekes területe volt munkájuknak az értekezés. Elsődlegesen nyelvi kérdésekkel foglalkoztak, de történelimi, néprajzi, philológiai kérdésekről is értekeztek. 42