Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Pungor Zoltán: Magyar Társaság a Szombathelyi Lyoeumban (1823—1836)

PUNUOK ZOLTÁN MAGYAR TÁRSASÁG A SZOMBATHELYI LYCEUMBAN (1823-36) A magyarországi nyelvi mozgalom Közép-Európában a .nacionalizmus és az anyanyelvért folyó küzdelem egyidőben, a 18. század végén és a 19. század első felében jelentkezett. így volt ez a Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség területén is. Az itt élő nemzetiségek nyelvújító (nyelvteremtő), anyanyelvért folyó harca, nem a magyar törekvések ellenhatásaiként, hanem az általános európai fejlődés vonalát követve a magyarral megközelítően egyidőben született. A kölcsönös félreértéseik és türelmetlenségeik hatására a nyelvi harc éles ellentéteket hozott felszínre. A 19. sz. eilejétőil lassan (kisebbségbe szorulták a türelmes nézetek képviselői. A nyelvi küzdelem egyre inkább politikai arcot öltött, illetve a politikai harc eszköze lett. (1) Az irodalmi diáktársaságok szerepe a (nyelvi mozgalmakban Magyarországom az 1792. VII. törvénycikk megjelenése előtt a közép és felsőfokú iskolákban nem volt kötelező tantárgy a magyar nyelv. E törvénycikknek is csak 1805^ben sikerült érvényt szerezni. ,(2) Az országiban e korszakban a Pesten működő egyetem mellett 18 akadémiai szintű intézet, (az akadémiával nem rendelkező városokban pedig) 23 felsőfokú képzést előkészítő ún. bölcsészeti szak működött. 1848-tban a Magyar Királyságiban 102 ún. teljes gimnázium, az Erdélyi Fejedelemségben ugyanilyen 20 volt. A csak alsó négy osztállyal rendelkező, ún. kisgimnázium 27 volt, Erdélyben pedig 1. (3) Ezek az oktatási intézmények sajátos lehetőségeikkel kapcsolódtak be a nyelvi mozgalmak küzdelmeibe. A nyelvi harc gyakorlóterei itt a diáktársaságok voltak. A magyarok közül az első, 1790-ben, Kis János evangélikus püspök kezdeményezésére, a Soproni Evangélikus Főiskolán alakult meg, Soproni Magyar Társaság néven. (4) A szerb kultúra fejlesztésében is nagy szerepe volt a diáktársaságnak (Pozsony, Graz, Szeged). Ezek a társaságok a harmincas években már tevékenykedtek. Érdekes, hogy a szerb társaságok az 1836—41 évek betiltó rendeletei után is működtek, sőt Ifjúság (Omladina) néven már központi szervezetet is létrehoztak. így a Magyarországon tanuló szerb diákok 1847-foen egységes nézeteket valló, nemzeti feladatokat vállaló csoportot alkothattak. (5) Az 1803-ban Pozsonyban alapított evangélikus lioeumiban a szlovákok, cseh—szlovák tanszéket és hozzá kapcsolódva Szláv Intézetét hoztak létre. Itt működött az egyik legtevékenyebb szlovák diáktársaság, amelyik 1829Hben Cseh—Szláv társaság néven alakult meg. L. Stur, a tanszék helyettes tanára, mint a társaság alelnöke e területen is sokat tevékenykedett. A Felvidéken működő líceumi és akadémiai diáktársaságok közül a legjelentősebb, a lőcsei, 1832-ben alakult meg. A vidéki társaságokat a pozsonyi fogta egybe. Az 183838