Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)
1. szám - ADATTÁR - Szilágyi István: Néhány gondolat a régi szombathelyi polgárházak kutatásanak kérdéséhez
ján is megállapítható azonban, hogy a XVIII. szántad (végénél mindenképp korábbi épületmaradványróil, nyilván az azt megelőző épület részbeni felhasználásáról lehet szó. 17 Ezek után érthető izgalmat keltett az Országos Műemléki Felügyelőség részére átadott Kőszegi u. 3. sz. épület utcai homlokzatának részleges, földszinti megkutatása, szintén 1986 őszén. Az általánosan használt szakirodalomban erre sem találni semmilyen történeti adatot. A felmérési dokumentáció szerint „A földszint a XIX. sz-ii emeletráépítésnél bővül oldalira és hátrafelé a lépcső tömbjével. Ekkor az emeleten kiépül a mai szobák sora a közlekedővel." Hasonlóan vélekedik az engedélyezési terv építészeti műleírása is. 18 Valóban, a kutatás a meglehetősen homogén földszinti falban talált egy függőleges faihatárt, aiminek értelmezése azonban bizonytalan. 19 Mégis, a részletes kutatásokat megelőzően is megállapítható, hogy az épület a Kossuth Lajos utcai egyéb házakkal szemben a típusfejlődés harmadik, Szombathelyen ma már ritka példáját képviseli. Ebben tehát csak megerősíthetjük az előbbi véleményeiket. A feltételezett 'időadatoknak viszont több dolog is ellentmondani látszik. Az 1951 évi vizsgálat szerint „Egyemeletes épület eredetileg barokk homlokzattal, melyet később egyszerű copf modorban átépítették . . . Kapualja hevederek közötti csehsüveg boltozat, barokk stukkódíszek maradványaival." 2I) Valószínű, ez a vélemény a helyesebb, amit néhány korlátozott megfigyelés eredménye is alátámasztani látszik. Az utca felőli földszinti szakasz egész a kapunyílásig azonos jellegű kő falazat. Az emelet eddig szabad részeiből megállapíthatóan téglából készült. A földszinti, kapu felőli falszakasz még a kapu közelében is jórészt álló téglafallal van a jelenlegi homlokzat megkívánta síkig kitöltve, és a későíbarokk architektúra igényelte szerény kifalazások ebből nyúlnak ki.1 Mindezekből feltételezhető, hogy nem két, hanem három periódusban készült a mai utcai épület. A stílusformák, 22 de a kor helyi történetének ismeretében is 2:! asz épület befejezési idejére a XVIII. század végi datálással értünk egyet. Átépítéseniként egy emberöltőt feltételezve a XVIII. század húszas éveire, vagy a XVII. század végére valószínűsíthető viszont a legelső épületrész keletkezése, ami persze nem zárja ki, hogy részleteiben esetleg még annál is korábbi ne legyen. Sajnos, a város épületei topográfiája összeállításának fáradtságos munkáját ez ideig senki sem vállalta, pedig az isimert XIX. századi állapotból a ,,felvallások" alapján a korábbi két század épületállománya is rekonstruálható volna állapot és tulajdonosok szerint. Egy ilyen összeállítás hiányában leginkább a kutató szerencsés kezének köszönhető, ha közelebbi, konkrét adatokra bukkan. Ezek nélkül a cikkben felvetett kérdés nyitott. Nem állítjuk, hogy ez a sajátos kőfalazatú emlékcsoport feltétlenül középkori. Elkülönülésük azonban feltűnő, s mindenképp arra utal, hogy a XVII. század második fele előttre datálandó. Hogy Hefele, Anreith, de az őket megelőző kisebb mesterek is téglaépületeket emeltek, azt a háborús pusztítások, a későbbi bontások, de a ma álló épületek egész sora igazolja, éppen abban az időben, amikor a vár elbontásával sok kőanyag állt rendelkezésre a hagy feladatok teljesítéséhez. 2 ^ Lehet, hogy felvetett kérdésünkre a későbbi kutatás tagadó választ ad: nem találja ezeket a kőfalazatú épületeket és maradványokat összetartó zónáik, s lehet az is, hogy nem valószínűsíti XVII. századi, vagy még korábbi eredetüket. Hisszük azonban, 'hogy a városszerkezet fél évezredes állandósága, ha rejtve is, de megőrzött Valamit a korábbi századok épületeiből is. 2;) 35
