Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Szilágyi István: Néhány gondolat a régi szombathelyi polgárházak kutatásanak kérdéséhez

ján is megállapítható azonban, hogy a XVIII. szántad (végénél mindenképp korábbi épületmaradványróil, nyilván az azt megelőző épület részbeni felhasz­nálásáról lehet szó. 17 Ezek után érthető izgalmat keltett az Országos Műemléki Felügyelőség részére átadott Kőszegi u. 3. sz. épület utcai homlokzatának részleges, föld­szinti megkutatása, szintén 1986 őszén. Az általánosan használt szakirodalom­ban erre sem találni semmilyen történeti adatot. A felmérési dokumentáció sze­rint „A földszint a XIX. sz-ii emeletráépítésnél bővül oldalira és hátrafelé a lépcső tömbjével. Ekkor az emeleten kiépül a mai szobák sora a közlekedővel." Hasonlóan vélekedik az engedélyezési terv építészeti műleírása is. 18 Valóban, a kutatás a meglehetősen homogén földszinti falban talált egy függőleges faihatárt, aiminek értelmezése azonban bizonytalan. 19 Mégis, a részletes ku­tatásokat megelőzően is megállapítható, hogy az épület a Kossuth Lajos ut­cai egyéb házakkal szemben a típusfejlődés harmadik, Szombathelyen ma már ritka példáját képviseli. Ebben tehát csak megerősíthetjük az előbbi vélemé­nyeiket. A feltételezett 'időadatoknak viszont több dolog is ellentmondani lát­szik. Az 1951 évi vizsgálat szerint „Egyemeletes épület eredetileg barokk hom­lokzattal, melyet később egyszerű copf modorban átépítették . . . Kapualja he­vederek közötti csehsüveg boltozat, barokk stukkódíszek maradványaival." 2I) Valószínű, ez a vélemény a helyesebb, amit néhány korlátozott megfigyelés eredménye is alátámasztani látszik. Az utca felőli földszinti szakasz egész a kapunyílásig azonos jellegű kő falazat. Az emelet eddig szabad részeiből meg­állapíthatóan téglából készült. A földszinti, kapu felőli falszakasz még a ka­pu közelében is jórészt álló téglafallal van a jelenlegi homlokzat megkívánta síkig kitöltve, és a későíbarokk architektúra igényelte szerény kifalazások eb­ből nyúlnak ki.­1 Mindezekből feltételezhető, hogy nem két, hanem három pe­riódusban készült a mai utcai épület. A stílusformák, 22 de a kor helyi történe­tének ismeretében is 2:! asz épület befejezési idejére a XVIII. század végi datá­lással értünk egyet. Átépítéseniként egy emberöltőt feltételezve a XVIII. század húszas éveire, vagy a XVII. század végére valószínűsíthető viszont a legelső épületrész keletkezése, ami persze nem zárja ki, hogy részleteiben esetleg még annál is korábbi ne legyen. Sajnos, a város épületei topográfiája összeállításának fáradtságos munká­ját ez ideig senki sem vállalta, pedig az isimert XIX. századi állapotból a ,,fel­vallások" alapján a korábbi két század épületállománya is rekonstruálható volna állapot és tulajdonosok szerint. Egy ilyen összeállítás hiányában leg­inkább a kutató szerencsés kezének köszönhető, ha közelebbi, konkrét ada­tokra bukkan. Ezek nélkül a cikkben felvetett kérdés nyitott. Nem állítjuk, hogy ez a sajátos kőfalazatú emlékcsoport feltétlenül középkori. Elkülönülé­sük azonban feltűnő, s mindenképp arra utal, hogy a XVII. század második fele előttre datálandó. Hogy Hefele, Anreith, de az őket megelőző kisebb mes­terek is téglaépületeket emeltek, azt a háborús pusztítások, a későbbi bon­tások, de a ma álló épületek egész sora igazolja, éppen abban az időben, ami­kor a vár elbontásával sok kőanyag állt rendelkezésre a hagy feladatok tel­jesítéséhez. 2 ^ Lehet, hogy felvetett kérdésünkre a későbbi kutatás tagadó választ ad: nem találja ezeket a kőfalazatú épületeket és maradványokat összetartó zónáik, s lehet az is, hogy nem valószínűsíti XVII. századi, vagy még korábbi erede­tüket. Hisszük azonban, 'hogy a városszerkezet fél évezredes állandósága, ha rejtve is, de megőrzött Valamit a korábbi századok épületeiből is. 2;) 35

Next

/
Thumbnails
Contents