Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - MŰHELY - Kuntár Lajos: A vasi irodalom tevékeny munkása és szervezője. Interjú a 75 éves Palkó Istvánnal

ban és vállaljam el a lektorálását. Ez még a hatvanas évek elején történt. Együttműködésünk során szó esett a magyar—jugoszláv viszony alakulásáról, a továbbfejlesztés lehetőségedről. Már volt társintézményi kapcsolata a mairibori egyetemnek a pécsi .főiskolával. Az illetékes szlovén szervek megítélése szerint nem szolgálta igényeiket a kialakult együttműködés, merit abban inkáibb a szerb-Jiorvát szempontok érvényesültek. A szlovén vezetők jobbnak látnák, ha Maribor és Szombathely között folytatódnék a kapcsolat a kultúregyezmény keretében, meg más területeken is, amikre az egyezmény nem tér ki. Meg is tették a szükséges lépéseket mind Belgrádban, mind Budapesten. Mire Sebjanic Slovensko—Madzarski Slovar-ja elkészült és 19694>en Ljubljanában megjelent, kialakult a döntés, ímely szerint Szombathely lesz a partner, s a jövőben innen kémek lektort Mariborba. Szombathelyről én kaptam meg első ízben a megbízást a minisztériumtól, s 1971-ben megkezdtem lektori munkámat Mariiboriban. A szorosabb értelemben vett lektorátusi munkám mellett az együttműködést a képzőművészeti és a történeti kutatások körére is kibővítettük. A képzőművészeti kapcsolatok terén akkortájt Pandúr Lajcsi, neszünkről pedig Jaksa István és Horváth János festőművészek segítették kibontakoztatni a kölcsönös tárlatrendezések megvalósítását. Ez a kapcsolat azóta lis, más területekre lis kitierjedten virágzó és gyümölcsöző, ha ma meg is feledkeznek a megteremtőiről.. . Közvetlen lektori munkám mellett a Mura-vidéki pedagógusok továbbképzését is végeztem. Azokét, .akik a szlovén—magyar iskolában irodalmat és nyelvészetet tanítottak. Munkáimat természetesen a szlovén szakfelügyelettel összhangban végeztem. A képzés anyagához tartozott a mai magyar irodalomról adott összefoglaló, (értékelő jellegű tájékoztatás. Hogy az anyagot nyomtatásban is a tanfolyam hallgatói kezébe adhassuk, megírtam és megijelentettem a szlovéniai magyarok szemléjében magyarul, a Mariborban megjelenő „Dialogi"-ban pedig szlovénül, a líra, az epika, a dráma bontású értékelésemet. Működésem során személyes kapcsolatba kerültem a Mura-vidéken élő írókkal. Lektoráltam munkáikat, köteteikhez bevezető tanulmányokat irtaim. Hogy a szlovéniai magyar irodalom helyzetét helyesen ítélhessék meg az aktív művelői, okulásképpen feldolgoztam az előző időszak útkiereső anyagát, ennek tükrében, ehhez viszonyítva tettem mérlegre az újabb munkákat. Az írók, költők bizalornimal hozták hozzám alkotásaikat, kérték ki tanácsaimat. A bizalomhoz az adott erkölcsi és szakmai alapot, hogy irodalomtudományi munkásságomat jól ismerték. Irodalmi tevékenységem egyébként nem korlátozódott Szlovéniára, publikáltaim az újvidéki „Híd"-ban és a „Magyar Szó"-ban is. Például a „Híd"^ban látott napvilágot Bartók: Cantata profana művéhez alapul választott román nyelvű kolindáról szövegtanulmányoim, melynek nagy romániai visszhangja, tanulmányokat kiváltó reflexiói voltak. Ugyanitt jelentettem meg Weöres Sándor művészi képlátásának a pszicho geneziséről szóló tanulmányomat is. A sort még lehetne folytatni, de vázlatosan ennyi is érzékeltetheti a kint végzett irodalomtudományi és szervezői tevékenységemet. 1980-ban elhagytad széles körű szellemi tevékenységed szinterét, Szombathelyt, Vas megyét, ahol több ezer volt diákod, ismerősöd, sok barátod él. Bizonyosan őket is érdekli az elköltözésed oka, különösen pedig az, hogy hol és hogyan telnek nyugdíjas éveid? Ez a kérdés fájó pontokat érint, nem szívesen válaszolok' rá,, de nem térek ki előle. 1980-b,an valóban történt változás városom, megyém, viszonylatában 20