Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - Köbölkuti Katalin: Horváth Boldizsár, a lírikus és szépíró

KÖBÖLKUTI KATALIN HORVÁTH BOLDIZSÁR, A LÍRIKUS ÉS A SZÉPÍRÓ Hazánk történetében — jól tudjuk — politikai és irodalmi újjászületés és kibontakozás nem volt elválasztható egymástól. Ez az összeforrottság talán a múlit század politikusait jellemezte leginkább: Kölcseytől kezdve Szontágh Pálig, e század politikusait is jellemezte a szépirodalommal való összefonódottság, köztük Horválíh Boldizsárt is. Horváth Boldizsárnak 1840-től, tehát 18 éves korától fogva több-kevesebb rendszerességgel jelentek meg írásai szépirodalmi lapokban. Első versét „örök bú" címmel közölte a Honművész és a Regélő, sőt a szerkesztő, Mátrai Gábor már ez időiben közölt tőle egy útirajzot, amelyben stíriai és dunántúli benyomásait mondta el. Keresett dolgozótársa lett a fővárosi s vidéki újságoknak az ügyes tollú vezércikkíró, akinek tömör és díszes stílusa méltán keltett feltűnést. Olyannyira, hogy Vörösmarty Mihály Mzárólaigosan a szépirodalom művelésére akarta rábírni. Horváth Boldizsár azonban a közéleti pályát választotta, de mellette sohasem lett hűtlen a Múzsához, s ez idő alatt is számos verse jelent meg a Fővárosi Lapok, a Honművész, Regélő és a Vasárnapi Űjság c. fővárosi folyóiratokban. Verseit rendszerint „Kupai" írói néven adta közre, de jelentek meg írásai Horváth Boldizsár név alatt is Az Akadémliia szónoki és publicisztikai szerepét elismerve választolttá 1861. dec. 20-án levelező tagjává. Makor dgazságügyim'iiniszter lett, a közvélemény az országgyűlés legklasszikusabb szónokai közé sorolta, az Akadémia is 1868. márc. 18-án a tiszteletbeli tagok közé emelte. A Kisfaludy Társaság pedig, elismerve szónoki lés költői tehetségét, 1887. jan. 26-án tagjai közé (választotta. A 80-as években költeményei is már sűrűbben láttak napvilágot, a Budapesti Szemlében, a Magyar Szalonban, s hangzottak el a Kisfaludy Társaság felolvasó ülésein. Testi bajai, (rohamosan gyengülő látása mindinkább akadályaivá lettek annak, hogy ildős koráiban (teljesen az irodalommal foglalkozzon. Költeményes munkáit még maga szándékozott kiadni, amit igazol az. hogy verses alkotásait gondosan összegyűjtötte, átnézte, azokat újra meg újra átjavította, s nem szűnt meg simáítgatni, csiszolgatni az egyes költeményeket. Sajnos, ez a szándéka nem vált valóra, csak 1927-ben jutott odáig az utókor, hogy Horváth Boldizsár verses kötetét kezébe vehette: Barna János tanár rendezte ekkor sajtó alá s őmaga ás adta ki a kötetet. Szerencsiére a versek eredeti kézirata mind megvolt a költő unokájánál. Barna János 5 íves kötetben, 51 verset adott ki Horváth Boldizsár irodalmi hagyatékából. Ez az 51 költemény azonban nem öleli fel Horváth Boldizsár összes versét, kihagyta a kiadó a baráti szeretettől sugallt verses tréfálkozásokat, alkalmi felköszöntőket és a német nyelven írottakat. Hátránya a kötetnek, hogy a versek mellől a magyarázó jegyzetel? hiányoznak, s így soknak tárgyával, keletkezési körülményeivel nem vagyunk tisztában. Horváth Boldizsár nagyon szerényen ítélte meg saját költői munkáit. „Hogy versekiben fis lehet prózát írni, azt megmutattam én" — mondja egy helyen, különben hozzáteszi, hogy a költészet a próza mezében is az marad. „A 1