Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ESEMÉNYEK, HlREK - Pete Györgyné: Krónika. Felnőtt honismereti tanfolyam. Gyermek honismereti tábor

gozó szakkörvezetők, önkéntes kutatók és gyűjtök több napon át együtt gondolkodjanak a honismereti mozgalom aktuális feladatairól, megoldásuk módszereiről, és nemzeti sorskérdéseinkről. A továbbképzés, lehetőséget adott arra is, hogy munkájúik úja'bb eredményeiről, gondjairól beszámoltassanak, fórum keretében tájékozódhassanak a mozgalom országos és megyei eredményeiről, eseményeiről, további terveiről, feladatairól és egyéni vagy kollektív szakköri kutatásaikhoz megfelelő módszereket sajátíthassanak el. A két évvel megkezdett kitekintést, tájékozódást tovább folytatva a tematika hangsúlyos részét képezte a magyarság — közép-európaiság kérdéskörének, bonyolult viszonyrendszerének megbeszélése, valamint a határainkon túl élő magyarság körében végzett magyarságkutató tevékenység eredményeiről, a kisebbségben élők helyzeténeik jobb •megismerése érdekében. Lehetőség nyílt a műhelymunkára, tapasztalatcserékre, természetjárásra, ankétra és fórumokra ós egy egész napos tanulmányútra a Burgenlandi Magyar Kulitúregyesület vendégeként Burgenland történelmi — megyei helytörténeti — nevezetességű tájain. A feldolgozó — műhelymunkákhoz a továbbképzés egész ideje alatt a tematikához a Megyei Könyvtár által összeállított tábori kiskönyvtár állt rendelkezésre. A megyéről készült legújabb filmi- és videoainyag tasználata tartalmasabbá, szemléletesebbé tette a tábor munkáját úgy, an'int a közös élményt is adó népzene-bemutató, közös éneklés, alkotókkal, népművészekkel, írókkal való találkozók is. A továbbképzésen 44-en vettek részt, négyen pedig, egy-egy őket érdeklő tematikai egységet feldolgozó napokon jelentek meg. A 48 résztvevő fele szakkörvezető, — általános és középiskolai tanár — volt, a többiek — egyéni kutatók gyűjtők, krónikákat, településtörténetet írók — között pedig az orvostól, az erdőmérnöktől, a technikustól kezdve a könyvtároson, népművelőn és adminisztrátoron, munkáson át az evangélikus lelkészig a legkülönbözőbb foglalkozású rétegek képviselőit megtalálhattuk. Az első nap az országos és a megyei mozgalom helyzetéről, további feladatairól információkat adó előadások és fórumok jegyében zajlott. Dr. István Lajos megnyitó előadásában beszélt arról, hogy társadalmunk jelenlegi mély tudati, identitási és bizalmi válságával szemben a honismereti mozgalom nem devalválódott, sőt a nemzeti tudat környezetvédelmének mozgalmává is vált. Sajnálattal beszélt az erdélyi magyarok helyzetéről, mely — hangsúlyozta — nem nemzeti, hanem az emberiség, az emberi jogokat védők ügye, s ennek ellenére társadalmunk nem homogénül fogadja az Erdélyből menekülteket. Beszélt arról a mulasztásunkról és következményeiről is, amit a külföldön élő magyarsággal való kapcsolatunkra, valamint arról a késésről, ami a II. világháborúban kényszerből résztvevő áldozatokra való nemzeti megemlékezésre volt jellemző a közeli időkig. Vecsei József, a HNF Országos Honismereti Munkabizottságának titkára ismertette a bizottság országos mozgalmunknak programot adó terveit, akcióit. Tervezik a Magyar Történelmi Társulattal együtt a 100 évnél régebbi emlékek, évfordulók megünneplését szervező bizottság létrehozását, a Statisztikai Hivatallal együtt a helyitörténeti-monismereti kiadványok felmérését, taibUiogiráfiiáíban való kiadását, a határainkon kívül élő magyar gyűjtőkikel ós helytörténetírókkall való kapcsolat kiépítését, bevonásukat az egységes magyar honismereti mozgalomba. A hallgatókat — a bizottság hosszabb távú terveit szolgálva — felkérte, kapcsolódjanak be a régi nagy iskolák történetét megíró helytörténészek táborába és az országos irodalmi topográfia elkészítésének nagy és hosszab távú munkájába úgy, hogy a szűkebb hazájukban meglévő helyeket felgyűjtik. 92