Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - IN MEMORIAM - Farkas Mihály: dr. Kránitz József (1919—1988)

Jóformán még ibe sem fejeződött a földosztás telekkönyvi rögzítése, máris újabb izgalmas imunka jött, a tagosítás, a termelőszövetikezetek alakítása. Negyvenikilencben Rönökön volt részese az első termelőszövetkezet megalakításánalk. ötvenegyben került a tanácsi apparátusba, s ötvenkilencben munka mellett szerzett jogi doktorátusit. Hosszú tanácsi munkássága alaltt volt előadó, csoportvezető, osztályvezető, tanácselnök és vb-titkár. Életének bármelyik esztendejéről kérdeztem, minden időből volt emlékezetes története. Legszívesebben azonban arra az időszakra gondolt vissza, amikor 1967-től 69-ig szülőföldjének, Szentgotthárd nagyközségnek a tanácselnöke volt. Abban az időben határozták meg Szentgotthárd távlati rendezési tervét, amelynek szellemében lényegében még most is folynak a fejlesztések. Már iákkor megfogalmazódott a tervekben a várossá fejlődés gondolata, hozzákezdtek a Mártírok útjának építéséhez, a víz- és csatornahálózat kiépítéséhez. Nem titkolta: maga is részt érzett Szentgotthárd fejlődésének akkori megindításában, amelyhez jó alapot adott az a szemléletváltozás, amely a határvidék jövőjének megítélésében bekövetkezett. A szentgotthárdi évek után rövid tanácstitkári működés következett a körmendi járás élén, majd több mint tíz esztendőt töltött a sárvári városi tanács vb-titkári posztján. Amit Szentgotthárdon megtkezdett, azt Sárvárra vitte folytatásként. Odaérkezése előtt nem sokkal nyerte el a település a városi rangot, de a rang még nem jelentett mindenben városi színvonalat is. S hogy Sárvár ma a megye egyik legrendezettebb, a nehéz gazdasági helyzetben is tervszerűen, töretlenül fejlődő városa, abban igen nagy része van dr. Kránitz József munkásságának. Mindig az volt a vesszőparipája, hogy a tanácsi ügyintézés, alapossága, gyorsasága, embersége nagyban kihat a lakosság közérzetére, hangulatára. Ezért mindenkor a közszolgálat első számú közikatonája akart lenni. Kezdeményezésére már 1973-ban határozatot hozott a sárvári városi tanács végrehajtó bizottsága a rövid határidejű ügyintézésiről. Hogy jobban kiszolgálják a lakosságot, megszüntessék az ügyfelek ide-oda küldözgetését, a megyében elsőiként kialakították az ügyfélszolgálati irodát. Közvetlenebbé vált ezzel a lakosággal való érintkezés, jobb a tanács különböző osztályainak a munkakapcsolata, s ami ugyancsak fontos: meggyorsult az ügyintézés. Dir. Kránitz József több mint négy évtizedes közszolgálat után 1981-ben vonult nyugdíjba. Alig volt azonban hét, hogy nyugdíjas élete során ne nyitott volna be régi munkaheilyére, nem mondott le a választóival való találkozásokról sem, hisz tanácstag maradt éveken át a Lenin úti körzetben. Hetenként 5—6 órában államigazgatási ismereteket tanított a gimnáziumiban, s szerelmese volt a honismereti munkának, gyűjtésnek. Szentgotthárd monográfiájában is ő írta ímeg nagy hozzáértéssel, alapossággal a város felszabadulás utáni történetét. Bárhová szólította a sors, mindenütt gyorsan megtalálta helyét, munkája értelmét, de a szülőföld szeretete volt számára a legszentebb érzés. A szentgotthárdi szülőföld, amelybe kívánságára szeptember 2-án nagy részvéttel örök nyugalomra helyezték. FARKAS MIHÁLY 80