Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - IN MEMORIAM - A Kovács, Jenő: Búcsú Szabó Józseftől (1915—1988)

lágban élik életüket és az elmúltakról csak az idősebb korosztály elbeszéléseiből értesülhetnek". 1980-ban a paraszti telkekről és az azon elhelyezett lakóház, istálló, pajta és egyéb gazdasági épületekről, azok rendeltetésszerű használatáról ír. „Ezt megkövetelte a termelőszövetkezetek megerősödése, melynek következményeként fokozatosan megszűnnek a régi paraszti gazdálkodás eszközei, épületei". (2) Egy másik tanulmányában a sanyarú körülmények között megedződött földnélküli agrárnépességről azt írja, hogy legjobban megállta a helyét és nagy reményekkel álOit nekli a munkának, amelyet imirít .„imaga ura", sorsa jobbrafordulásának látott. „A felszabadulás után derült ki igazán, hogy mennyi leleményességet, szilárdságot hordoznak magukban, amelyet éppen a nélkülözés nehéz iskolájában sajátítottak el" . .. „és új színfolttal.. . gazdagították kialakuló és fejlődő társadalmunkat". (3) „Bük és Csepreg cukorgyárai" című írása ipartörténeti munka. A Vasi Honismereti Közleményeik 1987. évi 1. számában megjelent tanulmányból megtudjuk, hogy hazánkban a cukorrépa-termelésre kiválóan alkalmas Kisalföldön a múlt század közepén több cukorgyár is létesült Sopron megyében. Eszterháza, Sajtoskál, Petőháza, Csepreg, Felső-Bük, Kőhida, Fészerfalva, Cinfalva voltaik ilyen helyek. Felsőbükön ós Csepregen 1867-ben egy időben létesültek a gyárak. Az előbbi 1917-ben, az utóbbi 1886-ban szűnt meg. A gyárak történetének ismertetése hű tükre az akkori kapitalista közgazdasági viszonyoknak. 1985. XI. 11—13. közt az „Etnoigraphia Pannonica" nemzetközi szimpóziumon Szabó József is ott volt a megye képviseletében. Ezen a velemi tanácskozáson magyar, osztrák, jugoszláv és nyugatnémet néprajzosok vettek részt, és „a volt nagybirtokosok majorjai, uradalmai dolgozó népének, a cselédeknek és a szezonmunkások, a summások életmódjának kutatásához. .. adtak irányvonalat, segítséget". (4) Mindezekről nagy hozzáértéssel megírt cikkében számod be. „Időnként elérkeznek életünknek olyan alkalmai, amikor a megtett életútra visszatekintve számot vetünk arról, sikerült-e megvalósítanunk kitűzött céljainkat". Nádasdy Lajos munkássága értékelésekor és a mérlegkészítés után meleg lírai hangon mondja: „ ... élete, gazdag munkássága arról győzött meg, teljesítette azt, amit rábízott a közösség és társadalmunk elvárt tőle". (5) Az országos 'és a vasi honismereti mozgalom folyóirataiban is gyakran találkoztunk írásaival. Ezek is, szinte cikkek szerint más-más témájúak. „Egy plébános emlékirataiból" című írásában a pákozdi csatából menekülő Jellasich és a horvát katonaság Sopron megyei mozgásait ismerteti. Írása tulajdonképpen az akkori káptalanvisi plébános, Kozma Pál naplójának közzététele, amely bizonyítja, hogy a régi feljegyzések, köztük a plébániai irattárak a történelmi események gazdag tárházai. (6) Egy másik írása ugyancsak a szomszédiból veszi témáját, amikor az egykori Káptalanvis (Répcevis része) melletti Zsira község 800 éves évfordulójáról tudósít. Az ünnepségeken természetesen Szabó József is részt vett és benyomását így sommázza: „A zsirai falunap sokak számára adott biztatást, hogy elődeink életének, küzdelmeinek megismerését fontos feladatnak tekintsék". (7) 75