Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ADATTAR - Tar János—Zágorhidi Czigány Balázs—Zágorhidi Czigány Csaba: Oszkó Ebtulok Hegyközség pincéiről

A pince másik három helyiségének fala tömés, amit a földre helyezett talpgerendákra raktak fel. A falak tetején futó koszorúgerendák fogják össze az épületet. A tetőszenkezet három ollóágon áll. Ezek a két mestergerenda, valamint a konyha és a présház közti fal feletti kötőgerendára támaszkodnak. A kötőgerendák kifutnak a tornác fölé, amit a fallal párhuzamosan futó gerendákkal fedtek le a borospince szakaszán. Az épület másik felén a tornác külső oldalán fut egy, a fallal párhuzamos, három oszloppal alátámasztott gerenda. Erre merőleges irányban deszkafedést készítettek. Így képezték az ereszt, amit errefelé üstöknek, vagy szoimogynak neveznek. A három ollóág tartja a tető gerincében elhelyezkedő szelement. Erre, valamint a koszorú gerendára fekszenek fel a szarufák. A keresztirányú lécezéshez kötözték a zsúpot. Az ollóágakról érdemes .megjegyezni valamit, ami a szőlőhegy többi pincéjére is érvényes. Fotrmájuk kifele domborodóan íves. Valószínűleg eredetileg nem így készültek-, csupán a terhelés hatására formálódtak ilyenné. Az egyenes és szögletes idomok között érdékesen hat ez az íves elem. Mivel a pince ferde terepre épült, a helyiségek piadiószintje lépcsőzetesein emelkedik, a belmagassága pedig fokozatosam csökken, így a borospincében a legalacsonyabb. A bejárati ajtók szegezett deszka borításúak, vaszárral ellátva, A falak kívül-helül tapasztottak, fehérre ímeszeltek. Ugyancsak sárral tapasztott a tornác, valamint az épület körül futó padka is. Az épület állapota jó, szerkezeteiben hibásodás nincs. Csupán a kétoldalról kontyolt nyeregtető dőlt meg a lejtő irányába. Ezt az ollóágak ferde állása is mutatja. Az elmozdulás már megállapodott, így nem veszélyezteti az épület állagát. Sőt, formája ezzel érdekesebb lett. Ügy fest, mintha meghajtaná fejét a szemlélődök előtt. A lakópincék közé a hegy területéről még egy, Csiza Gyuláné pincéje sorolható. Hogy a szőlőhegyen az állandó jellegű tartózkodás nem volt jellemző, igazolja a tulajdonos elmondása is, miszerint ez a pince is csak szükséglakásul szolgált. Abban az esetben költöztek ide, ha a faluban leégett a ház vagy egyéb okból nem volt lehetőség az ott tartózkodásra. A pince eredetileg három helységből állt. A borospincéből, a présházból és a szobából. Belső átalakítás miatt ma négy helyiségből áll, de csatlakozik hozzá egy utólagosan toldott istálló is. A borospince itt is tölgyfa boronából készült, a többi fal fecskerakásos. így nevezik a karóváz köré font, és sárral mindkét oldalról betapasztott falat. A tetőszerkezetet három íves ollóág tartja, amik a kötőgerendákra támaszkodnak. A szarufákat a taréjszelemen és a koszorú gerendaként szolgáló farka szarufa tartja. Az erősen megrongálódott zsúpot a múlt évben náddal javították. Ez a megoldás is jellemző mostanában a hegy többi gazdájára. Ugyanis könynyebben jutnak a patakok partján fellelhető nádhoz, mint a már nagyon ritkán termesztett rozsszatlmához. Bár kicsit idegen a vidék építészetében a nád, mégis örömmel kell fogadnunk, hiszen több esetben már a iszétmállott zsúpot palával cserélték ki, ami viszont már teljesen tönkreteszi az épület hangulatát. A bejárati ajtó bárdolt tölgyfa, faszegekkel összeerősítve. Egyedüli eset a a szőlőhegyen, hogy a külső ajtó zárja ,,kölkes", amit itt „habás" zárnak mondtak. 67