Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ADATTAR - Krajczárné Cierna Lubica: Adalékok a Vas megyei népi kollégiumok történetéhez

Mint történelem szakos pedagógust engem is ennek a tárgynak a tanu­lása és feldolgozása érdekelt elsősorban. Mármint a feldolgozandó szakiroda­lom, egy havi programvázlata és a félévi munka alapján. Heti téma: Az ősközösség és rabszolgatársadalom. Köt. olv.: brosúra, Ru­das: A társadalmi farmáik fejlődése, Engels: A család, az állam és a magán­tulajdon keletkezése, Max Beer: A szocializmus története. A feudalizmus c. heti témához már ajánlották: Engels: Parasztháborúk Németországban, Molnár Erik: A paraszt az eredeti tőkefelhalmozás korában. A feudalizmus Mo-on olvasmányai voltak: Mód Aladár: 400 évéből, Mol­nár Erik: Szt. István és A magyar társadalom fejlődése az őskoritól az Árpád korig c. munkái. Ezeket Kovács Imre: A magyar feudalizmus egészítette ki. Irodalmi olvasmányaikat az aktuálpolitikai kérdések is (meghatározták. Eb­ben a hónapban a Komszoimol megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ajánlott és 1 kötelező mű elolvasása a következőkből választva: Fagyejev: Ti­zenkilencen, Az ifjú gárda, Osztrovszkij: Az acélt megedzik, Katajev: A távolba egy fehér vitorla, Ványa az ezred fia. Ezek voltaik a középiskolásoknak aján­lott könyvek. Az általános iskolások olvashatták: Iljin: Hegyek, Rakovszkaja: A leningrádi film, Katajev: Ványa . . . c. könyvelt. A havi téma feldolgozása dolgozatírással zárult, amelyhez természetesen központilag küldték meg a kérdéseket, a középiskolásoknak éppúgy, mint az ál­talános iskolásoknak. 1. Mit jelent a haladás fogalma és miért jelent haladást a rabszolgatár­sadalom az ősközösségi társa dal ómmal szemben? (10 perc) 2. Milyen osztályok voltak a rabszolgatársadalomban és hogyan jelentke­zett az osztályharc közöttük? (10 perc). A kollégisták önálló munkát végezzenek, a dolgozatot leghelyesebb, ha a kollégiumi pedagógusok javítják ki, osztályozzák és a következő hét folyamán s a pénteki társadalomtudományi körök elején 10—15 perc alatt megbeszélik szemináriumonként. A nyelvtanulás is fontos szerepet foglalt el a kollégisták életében, ekkor vezették be az orosz nyelv oktatását, s kultúrmunkával összekapcsolva, a kö­vetkező olvasmányokat ajánlották, úgy, hogy a havi történelemórákhoz kap­csolódjanak; s mindezt némi .magyarázattal: Puskin: A kapitány leánya, Ste­inbeck: Egerek és emberek, Solohov: Űj barázdát szánt az eke. Az első a feudalizmusnak, a második a rothadó kapitalizmusnak, a harma­dik a szocializmus építésének mesteri ábrázolása. A pedagógus könnyítés­képpen megkérdezheti, — hogyan látja Puskin a feudalizmust — vonjunk párhuzamot a könyv és a mi feudalizmusról szóló brosúránk között — ajánl­ja a központi utasítás. Haladva a történelemben decemberre eljutnak a szocializmus győzelméig és a népi demokrácia hatalmát tárgyaló témákig. Az olvasmányok pedig nem sokat változnak: Rákosi, Nagy Imre, Sztálin, Lenin, Andics Erzsébet, Kar­pinszkij, Engels, Fogarasi, Leontyev. De nemcsak itöríténelemmel foglalkoztak a kollégisták. Irodalmi ismere­teik bővítésére ajánlott irodalomjegyzéket küldött a központ, amely 100 műből álló válogatás magyar és világirodalomból, olyan 100 könyv .mely a kollégium tagjainak irodalmi műveltséget ad. A kiválasztás szempontjait 2—3 szavas ma­gyarázat indokolta. Eötvös József, Kemény Zsigmond, Jókai, Mikszáth, Gárdo­nyi, Móricz, Karinthy mellett Darvas József, Féja Géza, Veres Péter, stb. mun­káit aligha kell indokolni. Ugyanez vonatkozik a költőkre is. A világirodalom 49

Next

/
Thumbnails
Contents