Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - MŰHELY - Papp Gyula: Portrévázlat Kováts Béláról

Természeténél, érdeklődési körénél és sokoldalúságánál fogva, illetve ezek által ösztönözve, nem merevedett meg az oktatásnál, az iskola vezetésénél. Már a községibe kerülésekor megálllapította, hogy a fiaitalolk egyáltalán nem sportolnak. Legföljebb a labdarúgást űzik egyesek, de azt sem versenyszerűen. A diákkorában magábaszívott sportszeretete arra ösztönözte, hogy megszerettesse a fiatalokkal azokat a sportágakat is, amelyek e vidéken kevésbé ismertek. így került sor a röplabdára, az asztaliteniszre és az atlétikára. Hamar fölismerte azt is, hogy sok az őstehetségű fiatal, akikkel érdemes foglalkozni. Ezekkel már az iskolás korban elkezdte a rendszeres edzést. Tornaterem hiányában a rendbetett iskolaudvaron elsőként a röplabdával, annak fortélyaival ismertette meg fiataljait, Nagy eredménynek számított, hogy a versenyek nem korlátozódtak a férfiakra: a lányok is aktívan kapcsolódtak be az egyes sportágakba. A rendszeres házi, a körzeti és járási versenyek, majd a a megyeiek egyre nagyobb ösztönzést adtak a sportolóknak. Nagyon kevés, vagy talán nincs is az országban olyan kisközség, amely annyi eredményt mondhat magáénak, mint Pankasz, mely rendszeres résztvevője lett a járási, a megyei és az országos Spartakiádoknak. Az elért eredmények Pankasz nevét országosan ismertté tették. De nemcsak a községét, hanem Kováts Béláét is, aki az eredményeket kovácsolta. Legnagyobb sikerének az 1957-es VIT-en való részvételt, a luzsnyiM stadionban törtónt szereplést tekinti. Többször jártak Bécsben, Jugoszláviában. A gyerekek az iskolában megszeretett sportot felnőttként is hasonló megszállottsággal gyakorolták, vettek abban részt, gyűjtve a sikereket. Néhány évig a iröpllaibda- és az asztalitmisz-csapatuk az NB II-ben játszott. Anyagiak hiányában egy idő múltán kénytelenek voltak visszalépni. A fényes sportkorszakról nemcsak a megyei, hanem országos lapok is beszámoltak. Számtalan újságcikk méltatja Pankasz sportját, Kováts Béla érdemeit. Szerényen mutatja a Sport Érdemiérem arany fokozata kitüntetését, amit 1983-ban, a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntetését, melyet 1987-ben kapott. Tulajdonosa a Gyermekekért Érdeméremnek, az Űttörővezetői Érdemrendnek. Fájlalja, hogy a 19 kitüntetése közül egy sincs olyan, amivel az oktatásban eltöltött 42 éves munkáját ismerték volna el. Kováts Béla a népművelési tevékenységet is feladatának érezte. 1948-4Ó1 rendszeresek voltak Pankaszon a színielőadások. Gondot jelentett, hogy nem volt hol előadni a betanult darabokat, hiányzott a színpad stb. Szükség volt kultúrházra. 1946-ban megindult a községben az „alapfokú szabadiskola" és folyt a „középfokú szabadiskola" is. Ezekre épült az ún. Népfőiskola.- A szabadiskolák működéséről látogatási bizonyítványok vallanak. Népszerűek voltak a Szabad Föld Téli Esték-előadássorozatok. A faluban sok volt az iskolát nem végzettek, az analfabéták száma. Az esti oktatások azt a célt szolgálták, hogy ezek száma megszűnjön, vagy lényegesen csökkenjen. A kultúrház az iskolán is segítene, hiszen nincs tornaterme. A téli időszakban valamennyi sportágban az edzések, a jó felkészülés érdekében elengedhetetlenül szükséges a tornaterem. A kultúrház megépülését a többcélúság is sürgeti. A falu lakossága is tenni akar. Ezt az 1948. szeptember 14-én keüt jegyzőkönyv 'bizonyítja. Ebben a társadalmi vezetőség névsora mellet pontokban (rögzítették az elképzeléseket, feladatokat. Társadalmi ünnepségek, időpontra tervezett irodalmi estek a felelősök nevével szerepelnek benne. A dokumentum tehát több jegyzőkönyvnél, konkrét közművelődési munkatervnek is elfogadható. Az 1. pontja a követke18