Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - Mayer László: Lipp Vilmosra emlékezve halálának 100. évfordulóján

tötte az előkerült leleteket, melyeikről folyaimatosam beszámolt az Archaeológiad Értesítőben s az egylet hivatalos közlönyében, a Vasmegyei Lapokban. Az egylet működéséről, a rógiiségtá'r gyarapodásáról évente összefoglalást adott az általa szerkesztett Vasmegyei Régészeti-Egylet Évii Jelentésében, melyben a hatalmas anyagközlő .tevékenység mellett, szinte minden Savaráát érintő kérdésben is a véleményét nyilvánította. A régészeti emlékek feldolgozása mellett feladatának tekintette a megye közép- és újabbkori történetét feltáró írott források ismertetését. Ennek érdekében több, a 16—17. százaidból származó szerződést

11

, nemzetséglevelet

12 s a megyéhez írt feliiratot

13 elemez történeti és nyelvészeti szempontok alapján. Az ipartörvény értelmében .megszűnt céhekhez felhívásit intézett

M a céhereklyék beszolgáltatása érdekében, a régiségtár számaira, mert ezen .tárgyakat is a hazai művelődéstörténet szerves részének tekintette.

15 Tervei között szerepelt, „hogy Szoimibathelyen egy ipar- mű és tört. kiállítás rendeztessék."

16 Mindezen feladatokat tanári munkája mellett látta el, magyar-, német-, görög- és latin nyelvet oktatott heti 15—17 óráiban, (miután 1868 októberében tanári vizsgáit sikeresen letette. Fordításai, elbeszélései nemcsak a megye lapjaiban, de az országos lapokban is megjelenítek. Elemzései, irodalomtörténeti tanulmányai az ókori kezdetektől

17 Walter Scotton

18 keresztül a 19. század elejének német költészetéig

19

, igen széles skálán mozogtak Munkái nemcsak a tudomány kritériumainak, de a népszerűsítés tudatosan vállalt igényeinek is megfeleltek. A színház iránti vonzódását az általa német elbeszélés nyomán írt, 1869-ben színpadra állított „Az igazmondó"

20 című vígjátéka mellett, a nagy hozzáértést és műfaji elmélyülést tükröző színíikritikái is bizonyítják. Újságíróként 'és lapszerkesztőként (1877-től, Szombathelyről való távozásáig, a Vasmegyei Közlöny felelős szerkesztőjének pozíoióját töltötte be) a műveltség széles körű terjesztése mellett, a társadalom életében elkövetett hibák feltárását, a visszásságok és visszaélések leleplezését tekintette legfőbb feladatának, „a közjó iránti tekintetből, minden mellékcélok hajszolása nélkül."

21 Tevékenysége ekkor már nemcsak a megyében volt ismert, 1875-ben a műemlékek országos bizottságának vidéki tagjának nevezik ki, a Békés megyei művelődéstörténeti egyesület tiszteletbeli tagjául választotta. Még ebben az évben, Trefort Ágoston vallás- és oktatásügyi miniszter, államköltségen, a régészeti emlékek tanulmányozására hosszabb olaszországi útra küldte, „de a hideglél folytán, mely megtámadni kezdé, orvosi tanácsra, kénytelen volt ott tartózkodását megrövidíteni. "

22 A klasszikus remekművek olaszországi tanulmányozásának hatása kimutatható az 1877-ben .megjelenő, „A római szobrászat emiiékei Vasimegyében" címet viselő tanulmányálban is, melyet a bölcsésztudori fokozat elnyerése céljából írt. Bölcseleti doktorrá avatása 1878. június 8-án történt.

23 1879 elején Simon Vince prépost, a Sailer Armin elhalálozása miatt megürült Keszthelyi gimnázium igazgatói székébe Lipp Vilmost nevezte ki, aki tanári és igazgatói teendői mellett megkezdte Keszthely és környékiének régészeti kutatását, feltárását. A Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Régészeti Társulat és a Zala megyei nemesi pénztár anyagi támogatásával végzett ásatásai során kib. 5000 népvándorláskori sírt ásott meg. A sírokból előkerült leletanyag nemcsak a magyar gyűjteményeket gazdagította, de Európa jelentősebb múzeumaiban is mint különlegességeket tekinthették meg az érdeklődők. 6