Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - Szabó László: Gondolatok a megye tájjellegű kulturális rendezvényeiről

Kráterhangverseny Ságon (Fotó: Benkő Sándor) kű miliőt, amely a szóban forgó térségre jellemző; azokat az újabban kibon­takozó művelődési mozgalmakat (pl. népfőiskola, színjátszó mozgalmak, targy­formázás, népdalkörök és zenekarok), amelyek máris mmőséget jelentenek, — a rendezvénysorozatnalk reményteljes jövője lehet. Két észrevételem azonban föltétlenül ide kívánkozik. Egyrészről az, hogy meg kell találniuk a helyieknek és a szervezőknek az egyre tartalmasabb prog­ramokra történő eredményesebb közönségszervezést. Kívülállóként (de nem érdektelen szemlélőként) is sajnálom, hogy a kvalitásos események embert gazdagító hatásaiból szám szerint kevesen és csaknem ugyanaz a szűk kor ré­szesedhet csak. A másik észrevételem egy a Vas Népében ez évhen kozolt ol­vasói levélhez csatlakozik: a Hegyháti Napok ne legyen annyira túlsúlyosan . Vasvárhoz, mint helyszínhez kötve; terjedjen ki — legalább egy-egy jol kivá­lasztott programmal — valamennyi tanácsi székhelyközségre, amely progra­mok gazdái legyenek a helybéliek. Ezzel az eljárással a rendezvény társadal­masítása, proipagálása is növelhető. A Répcementi Najok jellemzője, hogy a térség vonzását jelentő négy köz­ség (Répcelak, Bő, Bük és Csepreg) közül évente más és más vállalkozik a gaz­da szerepére. Ez a megoldás jóértelmű versenyre való hajlandóságot szült. A programok elsősorban a törzslakosság számára nyújtanak művelődési lehető­séget és szórakozást. Megoldandó feladatnak tartom az egy éve mukodo buiu szabadidő központ bekapcsolódását, helyének és szerepének körülhatárolását. Ennek a rendezvénysorozatnak a pozitívuma, hogy abba a termelő üzemek (el­sősorban termelőszövetkezetek) szervesen kapcsolódnak, hogy a rbérség terme­lési kultúrájának bemutatására is gondot fordítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents