Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Majdan János: A szombathelyi vasútállomás vonzása a századfordulón

MAJDAN JÁNOS A SZOMBATHELYI VASÚTÁLLOMÁS VONZÁSA A SZÁZADFORDULÓN A XIX. század közepétől kezdve Magyarországom is vasútépítési láz söpöri végig. A szabadságharc leverése után Bécsiből adták a kivitelezési engedélyeket. Az uralkodóház elképzelései szerint a nehezen megtartott családi birodalmat a gazdaság (fejlesztése árán kell egységes állammá szervezni. A legkonzervatívabb főhercegek is belátták Bécsben: a Monarchiát a polgári átalakulás mentheti meg a széteséstől. Bebizonyosodott;, hogy a tartományok közötti kapcsolattartásit leggyorsabban és leghatékonyabban a vasutak hálózatának kiépülésével érhetik el. Az 1848—49-es események során több esetben kiderült, hogy a vaspálya segítségével milyen gyors átcsoportosításokat hajthattak végre, a hírek minden korábbi időszakot felülmúlóan terjedhettek, a polgári kereskedelem zökkenőmentesen tudta biztosítani az utánpótlást. Nem véletlen, hogy alig hallgattak el Magyarországon a fegyverek, máris folytatták a vasútépítések munkálatait. (Néhány (hónap alatt elkészült a Pestet Pozsonnyal összekötő pálya, amely csatlakozott a imár korábban átadott, Pozsonytól ia határszélen található Marehegg állomásig húzódó 17 kilométeres vonalhoz. A Pest és Bécs között létrejött közvetlen összeköttetés serkentette a további vonalak átadását. A hazai építkezések egyik nagy (magánvállalata a Dunántúlon tervezett hálózatot kialakítani. Gőzösök Szombathelyen A Nyugat-Dunántúl vasúthálózatának kiépülése hosszú évtizedekig tartó folyamat volt, .melynek részletes bemutatásaira most nincs mód.

1 A vizsgálódás szempontjából az a fontos, hogy a vasi megyeszékhely mikor és kik által épített és működtetett vaspályákon vált gyorsan elérhetővé. A többszörös névváltozáson átment „Cs. kir. szab. Déli Vaspálya Társaság" 1860-ban elkezdte kiépíteni a magyarországi hálózatát. A ipragerhofii csatlakozóállomástól Nagykanizsán át Budáig, illetve Űjszőnytől Székesfehérvárig terjedő vonalak egybefüggő dunántúli hálózatot alkottak 186il-ben. A trieszti kikötő felé továbbított magyar mezőgazdasági termiények exportját kívánták növelni a 165 kilométer hosszú Sopront Nagykanizsával összekötő vasútvonallal. i(A fejlesztés utolsó lépéseként a dél-zalaíi városiból Barcsig készült el a vaspálya, amelyen az Alföldről hajón szállított gabonát 'fuvarozták a kikötőbe.) A Sopronból induló szerelvények 1865. szeptember 21-én gördültek először végiig a pályán, s ettől kezdve utazhattak a szombathelyi polgárok is a tengerpartira és Budára vasúton. Vas megyében az első vonatokat a Déli Vasút helyezte forgaloimba és üzemeltette. A társaság vonalai behálózták az egész Dunántúlt, s a .magánvállalat érdekeinek 'megfelelő keretet képeztek. A begyűjtő és elosztóközpont szerepét Nagykanizsa látta el, ahonnan a trieszti kikötőn keresztül bonyolították le a forgalmat. A kiegyezés megkötése után a magyar Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium (megpróbálta az egységes nemzeti piac kialakítását siettetni a 47