Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Kovács B. Ilona: Magyaroszág megyéi. Vas

vekkel alapozták, alattuk csatornákat vezettek. A köépületeiket gyönyörű színes mozaikpadlókkal díszítették, márványszobraiknak szentélyeket emeltek. A barbár népcsoportak támadásai (igátok, longobárdok, ihiunofk) a nagy keleti népözön lerombolta .a római közigazgatást és a 455-lben bekövetkezett földrengés Savaria tartományi székhely pusztulását okozta. Az avar bódítást követően a honfoglaló magyarság letelepedésével, a IX. században alakultak ki a feudalizmus /viszonyai. A területre különféle határőr népeket is telepítettek a magyarok, (őrség). Az államalapítást követően jelentős várak épültek. A tatárjárás, törökdúlás, a Habsiburg-uraloim története hatásának rövid összegzése után elemzi a mű a fellendülés és hanyatlás évtizedeit — míg 1849-<ben „egy rövid időre Vas vármegye — az ország töfoibi megyéjével együtt — közigazgatási önállóságát is elvesztette." (28. old.). A kiegyezést követő időszakban fejlődött a közlekedés, kereskedelem, megkezdődött a mezőgazdaság kapitalizálódása. Szombathely közművesített város, vasúti csomópont lett. Az első 'Világháborút követően a legitimizmus központija e város. Az 1921-es határrendezések visszavetették e terület gazdasági fejlődését is. A .második világháború súlyos veszteségeket, károkat, pusztítást hozott. Mára 1945 tavasza az új kibontakozás szimbólumává vált. A felszabadulást követő újjáépítés, a termelő munka kibontakozása, a földosztás, a politikai pártok újjászerveződése — a szocialista társadalmi rend kialakulását segítette elő. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az iparosítás nagy változásokat hozott a megye társadalmi struktúrájában. A népesedési helyzet alakulásáról a népszámlálások adatainak elemzése ad a mának szóló képet ismeretet lés számszerű jellemzőkkel: ,,A munkásosztályhoz tartozó népességnek több mint fele, a szellemi foglalkozásúak több mint 70%-a városi lakos. A szövetkezeti parasztsághoz tartozó népességnek majidnem kilenctizede, a kisárutermelőiknek, kiskereskedőknek kétharmada a községekben él. Jelenleg azonban már a községekben is a munkásosztályhoz tartozó népesség van túlsúlyban." 1(38. old.). E megállapítások már összefüggnek a városiasodási folyamat bemutatásával, a falvak helyzetének jellemzésével (a falusi népesség társadalmi helyzete, életkörülményei, ellátása viszonyai, stb.), a településhálózat kialakulásával, változásaival, az erre épülő megyei és helyi közigazgatással. Nem merülhet feledésbe, hogy a városok műemlékei, a falvak néphagyományai (horvát, szlovén, német ajkú nemzetiség) és népi építészete, a kézműves mesterségek remekei mind-mind egyediülálló élményt jelenthetnek a látogatónak. Erre a kötetben található számos fotó hívja fel a figyelmet. A továbbiakban a felszabadulást követően a megye politikái—társadalmi életét irányító párt és tömegszervezetek, valamint a társulatok és szövetségek rövid történetét, tevékenységük fő irányait mutatja be a kötet egy rövid fejezetben. A gazdasági viszonyokról részletesebb tájékoztatást nyújt a mű, tartalmi célkitűzésének megfelelően. A terület gazdasági fejlődését 1945-ig a főbb jellemző vonások összefüggéseiben tárgyalja, majd a felszabadulást követő gazdaságii folyamiatokat — az ipar, építőipar, mezőgazdaság, közlekedés, hírközlés, kereskedelem — fejlődésének történetiségében és tényszerű elemzéséiben követi nyomon. Tájékoztatást ad a megye nehéz- és könnyűiparát meghatározó vállalatok termelési eredményeiről, beruházásairól, a foglalkoztatottak számáról. A szocialista mezőgazdaság létrejöttét, termelési szerkezetének korszerűsödését és termelési mutatóit elemzi részletesebben a fejezet. A statisz74