Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Szombathely kánoni vizitációi. 1

sionis incapax — capax), a vallási megoszlásról. A 18. századtól kezdve meg­említi a szülésznőket ezek szakképzettségét és nevük is megtalálható a jegy­zőkönyvekben . Ezek a könnyen kezelhető írott források hű képet adnak pontosan megha­tározott időben és helyen az ott kialakult népességi, kulturális, társadalmi­gazdasági helyzetről. A vizitációt végző főesperes mellett rendszerint a megyei, a városi, a köz­ségi tisztségviselők is jelen voltak. Az egyházlátogatás egyszer-másszor királyi rendelet alapján, a közhatalomtól biztosított hatállyal készült. Ezért a magyar közigazgatásban a látogatásról megörökített jegyzőkönyv hiteles köziratnak számított. Jóllehet a látott és megvizsgált tényeket leíró formáiban adta elő, valójában kétoldalú szerződés volt a plébánia tisztségviselői (plébános, taní­tómester) és a hitvallás szerint hozzá tartozó lakosság között. Ezért találjuk meg egyik-másik vizitáció anyagát másolatiban a megyei levéltárakban és a plébániák irattárában is. A teljes gyűjteményt azoniban a püspöki levéltárak őrzilk. ASzombathélyi Püspöki Levéltárban az alábbi vizitációs jegyzőkönyveket találjuk: 1. Tormásy-tféle kánoni vizitáció. 1674. Hiteles másolatban. (Eredetije a Pécsi 'Püspöki Levéltárban van. Ms 26.) 2. Kazónféle kánoni vizitáció. 1697^1698. 3. Scacohi-fféle kánoni vizitáció. 1713—1714. 4. Batthyány-iféle kánoni vizitáció. 1754—1758. 5. Szilywféle kánoni vizitáció. I. 1778—1780. II. 1788. 6. Somogy^féle kánoni vizitáció. 1812—1815. 7. Bőlenféle kánoni vizitáció. 1830—1831. A Vasvár—Szombathelyi Székeskáptalan magán levéltárában az alábbi vi­zitáoiók vannak: 1697., 1713., 1757., 1770., 1781., 1816., évekből. A KAZÓ-FÉLE KÁNONI VIZITÁCIÓ. 1697—1698. 5 Szombathely mezővárosban a plébániiaii templom vizitációjia, melyet a Főtisz­telendő és Kegyes Keresztély Ágost szász herceg, püspöknek és helynökének Főtisztellendő és Nagyságos Telekesy István 6 győri őrkanonoknak és csanádi püspöknek rendeletére Nagy Mihály győri éneklőkianonok 1697. szeptember 3. és 4. napján készített el. A kiváltságos mezőváros bizonyos országosan szabályozott pontokban füg­getlen a püspöktől, pontosabban a szombathelyi vár urától, jóllehet más ügyek­ben függő helyzetben van, öt mint földesurát •elismeri és ezért a kegyúri jogo­kat is élvezi. A városban a falakon belül nincs templom azon a tornyon kívül, amely órával ellátva a város közapán áll. Kivételt képez még a szigorú fegyelmű Szeráfi Szent Ferenc rendjének kolostora a Gyöngyös folyó partján és Szent Márton faluhoz csatlakozó Domonkos kolostor. Ezek azonban függetlenek.? Az a templom, amelyet most plébániai templomnak mondanak, a püspök rezidenciájául szolgáló vár falain belül emelkedik. Az előző püspökök és a néhai Méltóságos ós Főtisztelendő Draskovich György győri megyéspüspök idejében a mostani dominikánus templom volt a plébánia temploma. A vár­templomot a boldogemlékű Méltóságos és Főtisztelendő Széchényi György esz­tergomi érsek, 8 akkor nuég győri püspök 1665. évben építette. A templomot Szűz Mária látogatásának tiszteletére ez a boldogemlékű érsek szentelte fel. 54

Next

/
Thumbnails
Contents