Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Fülöp József: Az orosz nyelvoktatás 4 évtizedes története

Iában tanító kolléga vett részt.

46 iNem sokkal volt jobb a helyzet a középiskolás kollégákat illetően sem. Viszont 1968-tól évente 4 középiskolai és 4 általános iskolai tanár utazhatott 6, illetve 4 hetes tanfolyamra. 1970-től, a Vas Megyei Pedagógus Továbbképző Kabinet megalakulásától, további fejlődés következet he a helyi továbbképzések rendszerében. A tanév eleji és évközi továbbképzési napok szervezettebbek lettek. Éves tanfolyamok indultak mind a középiskolai, mind az általános iskolai tanárok számára. Az 1972/73-as tanévben megindult a 2 éves komplex gyakorlati szeminárium. 1959-ben nyitotta meg kapuit megyénk első felsőfokú oktatási intézménye: a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet. Az itt dolgozó nyelvtanárok, közülük különösen dr. Bariska Mihály sokat tett a 'magyarországi orosznyelv-oktatás magasabb szintjéért. A korszak egyik legnevesebb itankönyvírója volt. Megérdemli, hogy röviden ismertessük pályafutását: 47

> 48

. Gyöngyösön született 1902-ben, magyar és szlovák nyelvi környezetben nevelkedett. Budapesten német és francia nyelvekből doktorált és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Külföldi tanulmányutak után évekig Budapesten dolgozott a Tanárképző Intézetben és a Közgazdasági Egyetemen. 1941-ben került Szombathelyre előbb a Kereskedelmi Leányközépiskolába, majd a Kereskedelmi Fiúiskola igazgatója lett. 1944. tavaszától 1950. októberig a Szombathelyi Tankerületi Főigazgatóság középiskolai szakelőadójaként dolgozott, ötvenéves, amikor orosz nyelvből is képesítést szerez. Ekkor bontakozik ki rendkívül termékeny tankönyvírói munkássága is. Nagyon eredményesen tanította az orosz nyelvet a szakérettségis tanfolyamokon, szombathelyi középiskolákban. Rövid ideig dolgozott a minisztériumban is. 1959-ben került a Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe. Eleinte tankönyvírói területe a német volt, később az orosz is. Tankönyvei precizitásukkal, új szemléletükkel nagyban elősegítették a korszerű módszerek és szemlélet elterjesztését. Közel 10 orosz nyelvi tankönyvet írt a technikumok, a tanítóképző és óvónőképző intézetek számára. Legbüszkébb azon technikai tankönyvére volt, mely tizennégy kiadást ért meg.

49 Élete alkonyán szakcsoportvezető tanárként dolgozott a képzőben. A nyelvi stúdió megalakulása után a korszerű technika bevonásával foglalkozott a nyelvoktatásban. Kocsis Gyulával, kiváló tanártársával együtt publikálta tapasztalatait a Felsőoktatási Szemlében.

50 Az Országos Nyelvi Szakbizottság elnöke is volt. 1966. novemberében, alkotóereje teljében halt meg. JEGYZETEK 1. Pedagógusok a szocialista nevelésért. = Vasmegye, 1949. dec. 29. 2. „Jelentés a Vas megye... területén folyó orosz nyelvi tanítás ..." Oktatási Osztály iratai Vas Megyei Levéltár. (Továbbiakban: VamL.). 3. „Munkaterv a Vas megyei orosz nyelvi tanulmányi felügyelet ellátására az 1951/52. isk. évre". VamL. Oktatási Osztály iratai. 4. A vallás- és közoktatási miniszter 1210—0—1/1950. IV. 4. rendelete. Uo. 5. Jelentés a körmendi orosznyelvi tanulókör március 22-én történt meglátogatásáról. Uo. 6. Jelentés a Vasmegyei orosz nyelvi pedagógus tanulókörök 1951/52. tanévi munkájáról. Uo. 7. Közoktatásügyi Minisztérium 1441— 036/1952. VI. sz. rendelete. Uo. 8. Orosznyelvi szaktanárképzés tanulóköreinek megszervezése az 1952/ 53-as tanévre. Uo. 9. Selymes Ferenc: Huszonöt évvel ezelőtt. Pécs, 1975. 19—29. p.). Megjelent a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére rendezett ,,MAPRJAL" Baranya m. emlékülés előadás-gyűjteményében.) 10. Űjító Bizottsági ülés jegyzőkönyve. Uo. 11. Pedagógus levelező továbbki>>/ő oktatás. Uo. 61