Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)
2. szám - ADATTÁR - Fülöp József: Az orosz nyelvoktatás 4 évtizedes története
szült a módosított általános iskolai orosz tanterv. A legfontosabb feladat a tanulók beszédkészségének fejlesztése lett. El kel ismernünk, hogy a megvalósítás érdekében az MM is sokat tett. Fokozatos bevezetéssel megjelentek az új tankönyvek. Ha esetenként tervszerűtlenül is, de megjelentek a következők: az iskolai kifejezések gyűjteménye, a tanterv lexikai tárgyköreit illusztráló faliképsorozatok, a tankänkvekbez (magnetofonszalagok, diafilmek, s más hasznos szemléltetőeszközök, mint például a nyelvtani falitábla-sorozat, applikációs képsorozatok {5—6.), kirakható ábécé. Az Iskolatelevízió megkezdte adásait, melyek nemcsak az oktatást, hanem a pedagógusok módszertani kulturáltságát is segítették. A nyelvoktatás segítségére sietett a rádió is. Mindezek a fejlődés kétségbevonhatatlan tényei. Jelentős esemény volt a 3. osztályban kezdődő szakosítás bevezetése. Kísérletek tanúsága szerint ez a legmegfelelőbb életkor a kezdésre. így kibővült az eddigi 5-től tagozatos rendszer. Ma már kétségtelenül igaz, hogy az ezekből kikerülő tanulók érik el a legjobb eredményeket. Az első szakosított osztályok megyénkben az 1965/66-os tanévben indultak. Ezáltal megínövekedett az emelt óraszámban nyelvet tanulók száma. Az 1962/63-as tanévtől három ötödiktől tagozatos iskola iműködött megyénkben: Szombatihelyen a Dózsa és a Zrínyi, Sárváron a Gárdonyi. A harmadiktól szakosított két iskolával {Sz.helyi Petőfi és Vasvár) ez a szám ötre emelkedett. Az MSZMP 1KB il972. június 15-én határozatot hozott közoktatásunk továbbfejlesztésének tennivalóiról. Ennek keretében került sor 1973. szeptemberétől a 114/1973. MM. számú utasítás bevezetésére, mely módosította az általános iskolai tantervet. A tantervmódosítást az orosz nyelv vonatkozásában is szükségessé tette a túlterhelés megszüntetését sürgető társadalmi igény. A tantervi koncepciót és célrendszert a változások nem érintették. Elsősorban a lexikai anyag mennyiségének csökkentésére került sor, hogy ezáltal több idő maradjon a nyelvi készségek kimunkálására. A tanórán kívüli nyelvoktatás terén fejlődés következett be: bővült a szakkörök rendszere, s a bennük foglalkoztatott tanulók száma, bevezetésre került az orosz nyelvi társalgás, később rendkívüli tárgy, 1964-hen pedig a szóbeli orosz nyelvi versenyek 7. és 8. osztályos tanulók részére külön kategóriában, s külön a szakosított, illetve tagozatos és normál osztályok tanulói részére. Ebben a formában egészen az 1977/78-as tanévig maradtak meg. A több fordulós verseny {iskolai, városijárási, megyei, országos) sok-sok tanuló számára biztosított szereplési lehetőséget. Nem egy a győztesek közül később orosz szakos tanár lett. Ilyen volt például az 1965/66-os tanévi verseny, melynek eredményei normál tagozaton következők voltak: „7. o.: il. Gyarmati Magdolna (Celldömölk, 2. sz. Alt. Isk.). 8. o.: 1. Tóth Mária i(Alsóújlalk), 2. Erdős Gabriella ((Körmend, Várkert)."37 geiit tartalmazó magnetofonszalagok. A középiskolai nyelvoktatás jellemzői A tankönyvek vonalán fejlődés következett be. Már 1956-ban, ma,jd 1957-ben új tankönyvek jelentek meg a technikumok és tanítóképzők számára dr. Bariska Mihály (tollából. Legtovább a gimnázium III— IV. osztályában maradtak meg az irodalmi koncepciót képviselő könyvek. Csak 1960-ban és 1961-ben jelentek meg az újak. 38 Ezek már az iskolareform célkitűzéseit figyelembe véve készültek. 1962-re elkészült a tantervjavaslat, majd a végleges tanterv. Az új tanterv feladatrendszere rés tananyaga szervesen épült az általános iskolai tananyagra. Szakított az 1950-es tanterv irodalmi koncepciójával. 1965— 68-ig folyamatosian jelentek meg az új gimnáziumi és szakközépiskolai tan58