Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Szombathelyen 1. rész

1665-ben alapjaiból emeltette. Ezt a templomot Szűz Mária (Nagyasszony) látogatásánk címére, Isten iránti tiszteletből ugyanaz a nemeslelkű Herceg szentelte fel. A templom felszentelésének évfordulója Szent Mihály Arkangyal ünnepét követő vasárnapon van. A templom búcsúnapját, vagyis címét (titulusát) pedig Szűz Mária látogatásának ünnepén (július 2.) tartják. A felszentelés emléknapja több év óta megszűnt, mert annak esedékes évfordulója a Domonkos atyák templomában megtartott Rózsafüzér ünnepével szokott egybeesni. Mivel a templom felszentelésének évente ismétlődő ünneplése megszakadt, maga a felszentelés is feledésbe merült. A templom matrikuláiban erről pontos feljegyzésnek kellene lenni és a szent Kánonok sem engedélyeznek magánünnepet az előbbinek rovására. Ennek az ünnepnek szabályozása a Főpásztor elé terjesztendő. A templomnak nincs búcsúengedménye. De volt egy köralakú, aranyozott ezüstből készült ereklyetartója, felső részén kis tornyocskával, amelyet Horváth István, a vasvári káptalan őrkanonokja elvitt és kehellyé dolgoztatott át. Erről a plébános — hivatalából eredően — a vizitáció alkalmával jelentést tett. Nevezett Főtisztelendő Ürnak igazolnia kell, hogy törvényesen járt el. Amikor az őrkanonok úr a vizitáción megjelent, eljárásának törvényességére felhozta, hogy az említett ereklyetartót, amelyben ereklye nem volt, és egy ezüst állókeresztet (pacificale) ő maga vitt el Főtisztelendő gróf Zichy Ferenc püspökhöz és annak beleegyezésével a káptalan használatára kelyhet készíttetett belőlük. Az álló ikeresztben lévő és a várakozás ellenére abban megtalált ereklyéket, amelyek hitelességéről semmi bizonyíték nem volt, magánál tartotta. Ez az álló kereszt abban a régi plébániai leltárban is szerepel, amely a plébániának Szent Mártonból a vár templomába való áthelyezésekor — a plébános igazolásául — készült azért, hogy azt a püspök elé terjesszék. Másodszor: A templomot gróf Zichy Ferenc püspök 1744—45. években renováltatta. A padozatát kivéve jó állapotban van és téglából épült. Ülőpadjai javításra szorulnak. Egyébként teljesen boltozott, tornya van és ebben három harang található. Két sekrestyéje van, ezek szintén boltozottak. Az egyik a káptalané és ez a templom bejáratától jobbra esik. A másik balra van és ezt a plébánia részére 1753-ban gróf Zichy Ferenc győri püspök jelölte ki. Megjegyzendő, hogy előbb is a plébánia sekrestyéje volt, de úgy, hogy nagyhéten itt szokták fölállítani Krisztus sírját. Mostanában ezt a sírt a Szent Mihály oltárnál készítik el. A templomot egyébként a püspök költségén javítják. Egy kriptája van, ezt Zinzendorff"

1 győri püspök vizitációjáig — a régi vizitációk, így a Nagy Mihály győri kanonok vizitációja szerint is — a káptalan ér. a plébános közösen használták. Zinzendorff vizitációja alkalmával, amely legutóbb 1731. évben készült,

6 vita támadt a káptalan és a plébánia között. A püspök döntése a kánoni vizitáció 12. pontjában található meg: a Szent Kereszt oltára alatti kriptáról a plébánia és a káptalan között vita kerekedett és ez a káptalan javára dőlt el. Jövedelmének felét a templom fenntartására kell fordítani. Mivel ez a kripta a templom boltíve és tetőzete alatt van, a következő szempontok indokolják a döntést: 1. A káptalan mintegy 60 évvel a plébánia áttelepítése előtt már birtokolta e templomot. Feltehető, hogy ilyen hoszszú ideig a templom nem volt kripta nélkül. 2. A Telekessy-féle vizitáció a kriptát a káptalannak ítélte oda. 3. A káptalan következetesen visszautasította a plébánosok kriptára vonatkozó követelését. 42