Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Mesterházy Sándor: Ostffyasszonyfa történetéből

Ostffyasszonyfa, Hadifogolytábor 1915—1918. hadifoglyok hazájukba visszatérhettek. A magyar hadifoglyok Szibériából csak 1920-ban jöhettek haza. A hadifog oly temető a tábor szomszédságában, Nagysimonyi község határában van. Területe 6 000 négyszögöl. Hivatalos kimutatás szerint 10 600 sír van a temetőben, köztük magyar katonák és tisztek is külön sírokban. A tömegsírokon számozot betonkövek jelzik az eltemetettek helyét. Az egyes nemzetek sírparcelláin emlékművek vannak. Van Központi emlékoszlop is. Az első világháború után gondozott parktemető képét mutatta a bekerített, díszfákkal beültetett, felkavicsozott utakkal a temető. 1932-től halottak napján koszorúzási emlékünnepélyt tartott a celldömölki járás vezetősége. A megyei tanács történelmi emlékhelynek tekinti a temetőt, rendezése folyamatban van. A felszabadulás után új élet indult, új Magyarország épült. A községben 2 148 khold földet osztottak ki 84 gazdasági cseléd, 86 zsellér, 55 törpebirtokos és 14 kisiparos között. 239 család kapott földet. A cselédlakásokból 39-et osztottak ki. Öt család háza leégett a felszabadulás napján, kaptak lakást. A kiosztott földeken kezdődött a tavaszi vetés. A Gazdakör traktorával Golda Péter (faluban maradt lengyel, családot alapított) segített a fogatnélküli gazdáknak. Aki tehette lovat szerzett vagy tehénfogattal művelte földjét, most már a sajátját. A tanácsigazgatás új rendje 1950-től kezdődött. Ostffyasszonyfa községhez tartozott régtől fogva Csönge község is közigazgatásilag. A tanácsigazgatási rendben társközségként tartozik Ostffyasszonyfához. 1948-ban történt az egyházi iskolák államosítása két-két pedagóguslakással és hat tanteremmel a róm. kat. és ev. egyházban. Ugyanebben az évben jött létre az egyház és állam közötti egyezmény mely biztosítja a szabad vallásgyakorlatot. Az egyezmény szerint az állam megvásárolja az egyházi földeket és az egyház számára biztosítja az államsegélyt, mely ez idő szerint 1990-ig érvényes. Az 56-os eseményekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy néhányan a faluból is külföldre távoztak. Voltak, akik házasságuk révén legálisan települtek külföldre. Államunk továbbra is magyar állampolgároknak tekinti azokat, akik becsülettel dolgoznak, szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat hazalátogatásukkal is bizonyítják. A Magyarok Világszövetsége fenntartja a kapcsolatot a 39