Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - MŰHELY - Nádasdy Lajos: Bölcsészből teológus. Portré ecset nélkül Mesterházy Sándorról

életéről. Szóba került a falu helytörténetének megírása, munkaközösség alakítása. Ez utóbbi nem járt sikerrel... Az a kívánság is elhangzott, hogy Csönge társközség története se maradjon el, hisz a két falu élete kezdettől fogva egybekapcsolódott. A feudális és a kapitalista viszonyok között is közös volt a sorsuk. A középkori egyházi kapcsolat megléte, aztán a reformáció utáni összetartozásuk, majd az ellenreformációban kettéoszlott egyházközségekben mindkét felekezet tagjai külön-külön tartottak egymással kapcsolatot. A mai szo cialista viszonyok között sem lazultak meg a két községet összekötő szálak, a közös tanács és a ma is meglévő egyházi kapcsolatok inkább erősítik az összetartozást. Az a kívánság is elhangzott, hogy a két falu történetének megírását jó volna egy kézbe összefogni. Arra kértek, hogy vállaljam el a nem könnyű feladatot..." Az eredmény ima imár kézbe vehető. Mire e sorok 'megjelennek, kikerült a vqpi Szakmunkásképző és Továbbképző Intézet sokszorosító részlegéből 800 példányban: „Két Vas megyei falu: Ostffyasszonyfa és Csönge múltjából" címmel, Mesterházy Sándor legfontosabb munkája gazdag képanyaggal. Lektori vélemények szerint is hasznos és építő olvasmány minden érdeklődő számára. A „Lelkipásztor" c. szakfolyóiratban jelent meg „Negyvennyolc év Kemenesmihályfán" c. dolgozata. Az „Evangélikus Élet" című hetilapban többek között írt „A templomépítő Ostffy családról"; „Emlékezés Nádasdy Tamás sárvári iskolájára"; „Emlékezés Dukai Takács Judit költőnőre"; „Berzsenyi Dániel"; „Az 1848—49-es szabadságharc és következményei Vas megyei kitérőkkel" cikkeket. Az 1987. évi Evangélikus Naptárban jelent meg dolgozata „Nádasdy sárvári nyomdája 'megkezdi működését" címmel. Kéziratban van még két családtörténeti munkája: „A Mesterházy család Osfcffyasszonyfán" s a .másik „A Mód-család Nagysimonyiiban". Jelenleg Kemenesmihályfa és Sörnjén történetének anyaggyűjtését kezdte el. Mindkettő Kemenesalja ősi históriai faluja és megérdemelnék, ha készülne ezeknek életéről is összefoglaló tanulmány, külön-külön mindegyikről még akkor is ha jelenleg Sömlyénmihályfa néven nevezik a településeket. Anyaga máris szépen gyűlik s az idevonatkozó források bőven buzognak. A celldömölki helytörténeti csoport összejövetelein még Ostffyasszonytárói bejárva is rendszeresen részt vesz és előadást is tartott összefoglaló ismertetést adva a két fentebb említett falu Ostffyasszonyfa és Csönge történetéről. Az a vezérgondolat, ami helytörténeti munkásságát motiválja, egy évezredek távolából idáig zengő minden korszakra érvényes ihlető kijelentés: „Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek." (Zsolt. 78:3—4.) Kívánjuk, hogy kapja meg ilynemű munkálkodásához a számára kimért életút minden napjára az erőt s egészséget a szükséges mértékben. 23