Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Kiss Tamás: Építkezésekből származó porszennyeződés hatása zuzmótársulásokra

KISS TAMÁS ÉPÍTKEZÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ PORSZENNYEZŐDÉS HATÁSA ZUZMÓTÁRSULÁSOKRA Már a múlt század elején felfigyeltek arra, hogy a zuzmók — algák és gombák együttéléséből, szimbiózisából álló szervezetek — a levegő szennyezettségének kiváló jelzői (TURNER — BORRER 1809—1810, NYLANDER 1886, ARNOLD 1868—1897 és mások). Ezen szervezeteket elsősorban a kéndioxid szennyeződés különböző szintjeinek jelzésére alkalmazták. Segítségükkel meg lehet állapítani a levegő tisztaságának mértékét. A szennyeződés hatására a zuzmótelepek széthullanak, elszíneződnek, elveszítik szaporodóképességüket. Egy-egy telep vizsgálata nem sok információt nyújt a szennyezettség mértékéről, sokkal inkább társulásaik átalakulásai. Tiszta levegőjű környezetben fajokban és telepekben (egyedekben) gazdag zuzmóflóra alakulhat ki, míg az erősebben szennyezett területeken a társulások pusztulása, degradációja figyelhető meg. Mivel érzékeny szervezetekről van szó, pusztulásuk előre vetíti a száras növényzet érzékenyebb fajainak eltűnését is, az erdők, rétek jellegvesztését, a gyomnövényzet uralkodóvá válását is. Sajnos számtalan ilyen terület található Ny-Magyarországon is. A zuzmókkal történő jelzés — indikáció — tehát az előrejelzés szerepét is betöltheti. Közismert, hogy a savas esők — amelyek legfőbb oka a kéndioxid légköri jelenléte (MÉSZÁROS 1984) — hatására keletkező kénessav elpusztítja a sejteket, megsemmisíti a klorofillt, így a zöld növények halálához vezet. A jelenlegi kérdésünk azonban az, hogy az építkezések okozta erősen lúgos kémhatású porok milyen hatást fejthetnek ki az érzékeny zuzmókra és társulásaikra? 1979 óta végzek rendszeres pH méréseket Szombathelyen a Kárpáti Kelemen utca diófáin (Juglans regia), a házak felé néző törzsoldalakon. A kéreg kémhatásának megállapítása céljából a felületekről vékony szeleteket távolítottam el, dörzsmozsárban apróra törtem, majd mérés előtt 2 órán át áztattam 50 ml desztillált vízben. Egy-egy méréshez 2 g mintát használtam. Az 1979— 1984 periódusban összesen 1872 mérést végeztünk dr. Pelle Pál gyógyszerész kémikussal, kombinált elektródos Radelkis 205 Precision pH Metre segítségével. Az átlagokat (x) és az átlagtól való eltéréseket (s), az 1. táblázat mutatja: Évek x s 1979 5.096 1.070 1980 5.735 2.402 1981 5.930 2.675 1982 5.910 2.975 1983 6.300 2.788 1984 6.510 3.348 91