Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)
MŰHELY - Hodászi Ede — Wolf János: Honismereti, helytörténeti tevékenység Szentgotthárdon
HODÁSZI EDE — WOLF JÁNOS HONISMERETI, HELYTÖRTÉNETI TEVÉKENYSÉG SZENTGOTTHÁRDON Szentgotthárd város 800 éves múltja, földrajzi fekvése, környékén élő népek sokszínűsége, a nyolc évszázad történelmi eseményei, gazdag lehetőséget kínálnak a múlt kutatására, az emlékek gyűjtésére, megőrzésére, ismertetésére. A hagyományápolás mellett a szlovén, a német szomszéd népek megismerésére, megbecsülésére igazi internacionalizmusra nevelésre van lehetőség. Szentgotthárd immár 100 éve erős iparral rendelkező település, az utolsó évtizedben és különösen éppen napjainkban rendkívül erős modernizálásnak indult az ipar. Kívánatos a régi technológia, a régi munkásemberek életkörülményeinek bemutatása, munkaeszközeik megőrzése. De számottevő kulturális központ is volt mindig a város. Járási rangú közhivatalokkal, nagy határmenti kereskedelemmel, bankélettel. Közel 100 évvel ezelőtt itt nyílt meg Vasvármegye első állami gimnáziuma. A lakosság és a diákok életében bekövetkezett változások ezernyi lehetőséget kínálnak a kutatásra, az ismeretek közlésére. A sokrétű munkát van hivatva irányítani, az érdeklődést ébren tartani a Hazafias Népfront Városi Bizottsága Honismereti Munkabizottsága. A munka elsősorban irányító jellegű. Nem ülésezések jellemzik a bizottság munkáját. Különösen az 1983-as várossá nyilvánítás óta egyre többen vállalnak feladatot a munkabizottság vezetőinek kérésére. Az irányítók szűkebb köre egyben baráti kör is, többségükben nyugdíjasok, akik sétáik, intézményekben tett látogatásaik során tűznek ki feladatokat, keresnek meg embereket és adnak szempontokat, feladatokat. Az így folyó munkát, és a benne tevékenykedőket mutatjuk be. Szentgotthárdról már a múltban is több tanulmány, írás jelent meg. A legnagyobb érdeklődést az 1939-ben megjelent Vakarcs Kálmán gimnáziumi tanár „A Szentgotthárd—muraszombati járás ismertetése" című tanulmánya keltette, mely az elmúlt évtizedben már elérhetetlenné lett. A könyv keresettsége indította a Helytörténeti Bizottságot, hogy kezdeményezze egy legújabb kutatások eredményeit is feltáró helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmánykötet kiadását. A 800 oldalas mű, több évi munka után, 1983-ban jelent meg és joggal elmondható, hogy a megjelenés napja ünnepe volt Szentgotthárdnak. Alig volt olyan család, amelybe ne került volna a könyvből példány és a szerzők asztalánál sorba álltak a dedikálásra igényt tartók. A helyi kezdeményezéseknek nagy támogatója a megyei és városi tanács. A megyei tanács reprodukáltatta Dorfmeister Istvánnak a Nemzeti Galériában őrzött festményét. III. Béla király megalapítja a szentgotthárdi ciszterci apátságot. (Olaj, vászon 344X227 cm). A festmény jelenleg ia tanácselnök irodájában nyert elhelyezést, végleges, nyilvánosabb helyének elkészítése folyamatban van. Ugyanúgy szolgálja a nagy király emlékériek megbecsülése mellett az érdeklődők figyelmének felkeltését is a Béke téren felállított III. Béla király szobra, mely a közeli Csörötnekről elszármazott Gömbös László szobrászművész alkotása. 46
