Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

MŰHELY - Bariska István: Szélesítjük honismereti munkáink társadalmi bázisát. Beszélgetés Mészáros Imrével, a HNF Vas Megyei Bizottsága titkárával

A HNF a nemzeti egység megvalósításának mozgalma, a nemzeti összefogás intézményes képviselője és hordozója. Ennek szellemében tömöríti a nemzetiségek és a magyarok alkotó erejét. Vas megyében horvátok, szlovének és németek élnek. Számuk mintegy 10 ezer fő. Azt valljuk, hogy az itt élő nemzetiségek az összekötő kapocs, a híd szerepét is betöltik megyénkben és a szomszédos területek között, nagy szerepük van a magyarság és a népek közötti barátság ápolásában. Napi kapcsolataink alapján mondhatom, hogy az itt élő nemzetiségek alkotmánybiztosította egyenlő jogaikkal tudnak is élni. Használják anyanyelvüket, őrzik kultúrájukat, erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvűekkel, anyanemzeteikkel, miközben hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Vas megye feltétlenül gazdagabb nemzetiségeivel. Arról már esett szó, hogy a honismereti tevékenységet 1968 óta a HNF irányítja. Sőt, az 1976. évi V. törvény értelmében a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények szakmai támogatását élvezi a mozgalom. Hiányozna-e a honismereti mozgalom a HNF palettájáról? Elkönyvelhetők-e kölcsönös nyereségként ezek a kapcsolatok? A népfront hazafias mozgalom. Ezért illeszkedhet kereteibe szervesen a honismereti mozgalom, melynek a hagyományőrzésben, ápolásban, a szocialista nemzeti tudat cselekvő alakításában a HNF művelődési tevékenységén belül a legnagyobb szerepe van. Néprajzi, anyanyelvi és nemzetiségi, helytörténeti, esemény- és évfordulótörténeti, természet-, környezet- és műemlékvédelmi, koordinációs, valamint módszertani, képzési és kiadványozási szekcióban folyik a munka. Ez az 1983-ban bevezetett szervezeti megújulás a biztosítéka a honismereti mozgalom sokrétűségének és az irányítás hatékonyságának. Erősítette, szélesítette a tevékenység mozgalmi jellegét, ugyanakkor a szakmai munkakapcsolatokat is. A Vas megyei tapasztalatok is azt igazolják, hogy ez a mozgalom adta a szülőföld- és hazaszeretet egyre növekvő áramában a leggazdagabb muníciót az elmúlt esztendőkben. Ez a mozgalom építette ki folyamatosan széles társadalmi alapokon nyugodva és világos eszmeiséggel nemzeti tudatunk „környezetvédelmét". Hiányát valamennyien éreznénk. Vas megye közismerten gazdag történeti hagyományú megye. Sokféle tájegysége szinte önálló utat bejáró tevékenységgel büszkélkedhet. Nem mond-e ennek ellen a centralizálási folyamat, példának okáért az, hogy a tipikusan aprófalvas Vas megyében annyi helyen megszűntek az iskolák s oly sok község maradt tanács nélkül? 215 községünkből 181-nek a lélekszáma 1000, 48-nak pedig 300 főn aluli. A központosítás történelmi szükségszerűség volt. Gondoljunk pl. a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulására, a szakos oktatás bevezetésére. Ugyanakkor a kisközségek esetében ez hátránnyal is járt, pl. az értelmiség egy részének elköltözését vonta maga után. E kisközségek infrastruktúrája hiányos, alacsony fokú. Van, amit pótolni lehet s kell is, de nem mindent. Mire gondolok? A VII. ötéves terv végére kapja meg minden község megyénkben az egészséges ivóvizet. Továbbra is szorgalmazzuk a jobb tömegközlekedési feltételek kialakítását, a megfelelő alapellátást, a távközlési fejlesztést. Egyébként e kisközségek nem maradtak tanács nélkül, hiszen közös tanácshoz tartoznak. Ugyanez vonatkozik az oktatásra és népművelésre is. Azt viszont elismerem, 22