Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

KÖNYVESPOLC - M. Kozár Mária: Slovenski koledar 1986

napjának felsőszölnöki megünnepléséről, a szakonyfalui nemzetiségi napról, a szombathelyi II. Nemzetközi Szlavisztikai Napokról, a lendvai sporttalálko­zóról. A felszabadulás 40. évfordulója alkalmából az olvasó rövid tájékoztatást kap a vasi szlovén falvakban létrejött földosztó bizottságokról. A „Pável Ágos­ton születésének századik évfordulója" című cikk pedig az idei évfordulóra hív­ja fel figyelmünket. Pá véli hagyományokra épül a Pomurska Zalozba és az Európa Kiadó együttműködése is. A húsz éves szlovén—magyar irodalmi kap­csolatokról Joze Ternar ír. 1984 őszén szlovén és magyar kutatók töltöttek egy-egy hetet Felsőszölnö­kön és Dobronakon. A közös kutatás célja, hogy felmérje a nemzetiségi politi­ka eredményeit és esetleges hiányosságait. Mivel az adatok feldolgozása még tart, Székely András Bertalan, a kutatócsoport tagja a nyelvi és kulturális té­ren szerzett néhány tapasztalatról számol be. A kutatók a kétnyelvűség külön­böző fokozataival találkoztak. Beszélgettek olyanokkal, akik kizárólag csak a helyi szlovén nyelvjárást beszélik, és fiatalokkal, akik többnyire a magyar nyelvet használják. „ . .. az olvasás nyelve egyre inkább a magyar" — állapít­ja meg a szerző. Hasonló tapasztalatokról számol be Elizabeía Bernjak, a szom­bathelyi tanárképző szlovén lektora. Hallgatóit négy csoportra osztja: 1. Vas megyei szlovén nemzetiségű hallgatók, akik jól beszélik a nyelvjárást, 2. szlo­vén nemzetiségű hallgatók, akik kevésbé ismerik a nyelvjárást, 3. Szombathely környéki horvát nemzetiségű hallgatók, akik nem beszélik sem a szlovén nyelv­járást, sem az irodalmi nyelvet, 4. magyar hallgatók minimális szlovén nyelv­tudással. A cikk további részében felsorolja a hallgatók tipikus hibáit, melyek általában jellemzőek az irodalmi szlovén nyelven beszélő és író magyarorszá­gi szlovénekre. Az említett tudósításokat színesítik a nyelvjárásban írt beszélgetések, me­lyek Vas megyében és Budapesten élő szlovének mindennapi életét és munká­ját mutatják be. Egy cikk a magyarországi horvátok és szerbek életébe is be­pillantást nyújt. Ugyanígy a Narodni kalendarban — a horvátok és szerbek év­könyvében — is megjelent két cikk a magyarországi szlovénekről. Az ifjúsági részben (Za mladi rod) már 15 éve azonos témák ismétlődnek: a szentgotthárdi gimnázium szlovén szakköre, úttörőélet, vers- és prózamondó verseny (öt fénykép galambbal!). A tíz írás közül csak négyet írtak általános iskolások. A rovat legeredetibb cikkében Glanz Zsuzsa szellemesen írja le egy szerbiai építőtáborban szerzett élményeit. A kalendáriumnak ez a része lehet­ne a legszínesebb, hiszen a gyerek fantáziája határtalan. Két szlovéniai és négy magyar szerzőt kivéve a többi cikket vasi szlové­nek írták. A kalendárium tematikája színesebb lett. A jövőben több figyelmet kellene szentelni a mindennapi munkának és életnek, az aktuálisabb témáknak és mindenképpen kerülni kellene a szükségtelen ismétléseket. Hasznos lenne talán, ha a kalendáriumát magyar nyelvű összefoglaló zárná. így a többségi nemzet is reálisabb képet kaphatna a vasi szlovének életéről és munkájáról. M. KOZÁR MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents