Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

KÖNYVESPOLC - Pethő Gyula: Vas megye múltjából. III. Levéltári Évkönyv

találhatjuk meg benne, s jórészt olyanokat, amelyek működése még feldolgozatlan. A Vas megyei közlekedés története eléggé hézagos. Ezúttal azonban csökkent a feltáratlan területek száma — s ismét Kövér István jóvoltából. A szombathely-pinkafői és a felsőőr-tarcsa-felsőlövői hév története c. tanulmánya — híven korábbi munkásságához — széles körű adatbázison alapul. Bemutatja a szárnyvonalak létrejöttének gazdasági (keresikedeimi) okait, az építés körülményeit, a több évtizedes működés tapasztalatait. Egyúttal a megszűnés-megszüntetés nemzetközi és hazai politikai-gazdasági okaira is kitér. Sajátos tartalmánál — s kitűnő feldolgozási módszerénél fogva bizonyára sokan olvassák Brenner János: A szombathelyi Prater a századforduló idején c írását. A volt Brenner park, a későbbi Puskin-liget történetét dolgozza fel, gazdag (s részben családi eredetű) forrásanyag birtokában. A parkról eddig csak részleteket olvashattunk, ám e tanulmány teljes képet fest a századforduló ma már jobbára feledésbe merült egyik szombathelyi jellegzetességéről. Mindezt úgy teszi, hogy általános érvényű városépítészeti, történeti megállapítások vonhatók le írásából. Jóllehet, a kötet mindegyik tanulmányára érvényes, hogy bonyolult, összetett társadalmi—gazdasági—politikai helyzet feltérképezését kísérli meg, Kövesdi László dolgozatára e megállapítás talán fokozottabban igaz. Munkája: A szocialista iparosítás társadalmi és gazdasági feltételeinek kialakulása Vas megyében •— az első valóban átfogó, igényes feldolgozása a témának. Ezt öszszefoglalóan még nem írták meg. Nyugodtan állíthatjuk: megyénkben e munka úttörő jelentőségű! Okokat, feltételeket, országos és helyi problémákat, megalapozott és felületes intézkedésieket — döntéseket vizsgál, elemez, s von le belőlük gondolatgazdag következtetéseklet. A korszak gazdaságtörténete mellett a társadalomtörténet is hasznosíthatja a feldolgozást, mely egyúttal bátorítást nyújt a további kutatásokhoz. Az évkönyv két utolsó tanulmánya magával a „műhellyel" — a levéltárral foglalkozik. Kiss Mária: Szombathely város levéltára c. írásában meggyőzően érvel amellett, hogy a város történetéhez intézményeinek, igazgatásának története is hozzátartozik. Históriai áttekintést kapunk nemcsak a levéltár, de a város ügyintézésének formájáról, gyakorlatáról is. Amit a levéltárért tett az elmúlt századokban a város, az bizony elég kevés — mondhatni mostoha-apai szerep volt csupán! A mai kor kutatói is érzik ezt, amikor a múltat orző-örökítő iratok hiányát tapasztalják. Szilágyi István tanulmánya: A Vas Megyei Levéltár új otthona — már a jelent és a jövőt vázolja fel. Külön értéke az írásnak a volt ferences kolostor (a leendő levéltár) bemutatása. Noha a kolostorról különféle kiadványokból már olvashattunk (egy átfogó történeti ismertetés csak kéziratban van meg), az épület létrejötte, alakulása — változása, egész múltja a szélesebb olvasóközönség előtt most, e dolgozat alapján lesz hozzáférhető. A közel 400 oldalas, a helytörténet és a honismeret számára rendkívül fontos évkönyv ennél részletesebb értékelésére itt nincs módunk. Ügy érezzük, vállalt szerepét—feladatát — megbízhatóan teljesítette. S ez a szerkesztő — Kiss Mária — körültekintő, igényes munkáját dicséri. Az évkönyv külleme, tipográfiája, nyomása ízléses, ezért a Sylvester János Nyomdának jár elismerés. A kötet forrásanyagai, jiegyzetapparátusai — amelyek igen gazdagok s pontosak! — biztos kiindulási alapot teremtenek az új kutatásokhoz. Kínálja 149