Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)
ADATTÁR - Boda János: A szocialista kereskedelem kialakulása és 40 éves fejlődése
Korszerű üzletház Perenyén A kezdeti problémák, és a kedvezőtlen körülmények, de különösképpen az induláshoz szükséges pénzeszközök hiánya volt előidézője annak, hogy a földművesszövetkezetek érdeklődése a viszonylag kis befektetést igénylő és meglehetősen nagy haszonnal kecsegtető „forgalmi vonal" irányába fordult. A szövetkezeteknek a kereskedelmi tevékenységbe való bekapcsolódását tulajdonképpen két alapvető tényező motiválta. Mindenekelőtt az, hogy a szövetkezetek potenciális előnyeit felhasználva kikapcsolja a magánkiereskedelmet. Ehhez nagy előnyt biztosítottak az államosítások, az átvett üzletek. A megye jelenlegi Áfész bolthálózatának mintegy 40%-a volt magánkereskedők épületében működik. A másik tényező, hogy a kereskedelmi haszon megszerzése révén újabb szövetkezeti inveszticióra tegyen szert. A földművesszövetkiezetek tevékenységi köre és iránya 1945 — 1948. között lényeges változáson esett át a mezőgazdasági termelés, termelésszervezés eredeti központi feladata mellett, vagy éppen az utóbbi feladatok szerepének csökkenésével egyre inkább a forgalmi szféra került érdeklődésük homlokterébe. Idézve Erdei Ferencet (Szövetkezeti úton 1949.) „a földművesszövetkezetek termelési tevékenysége lényegileg a nagybirtok gépeinek, felszereléseinlek, épületeinek stb. hasznosításária összpontosult, ezen túlmenően azonban főleg fogyasztási, beszerzési tevékenységet folytattak: boltokat nyitottak, majd igyekeztek az értékesítésbe is bekapcsolódni". Ugyanezt igazolja a kommunista párt falusi bizottságában valószínűleg 1947. szeptemberében elhangzott beszámoló egy fontos megjegyzése is, mely szerint^ „A földművesszövetkiezetek tagjai jelentékeny része nem rendelkezik felszereléssel és tőkével ahhoz, hogy a gazdaságot talpra tudja állítani, ezért a földművesszövetkezetek az alapvető termlelési feladatok helyett fogyasztási üzletágakat vezetnek, vagy legalábbis a fősúlyt a hiányárukkal való kereskedésre fordítják". Mindez természetesen nem volt független attól sem, hogy mint még egy 1948. évi feljegyzés is hangsúlyozza, „a szövetkezeti hitelnek aránylag igen nagy 123