Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1986. (Szombathely, 1986)

ADATTÁR - Völgyes Ferenc: Harasztifalu a Batthyány család birtokában

1789 egyházi vonatkozásban ismét fontos és jelentős évszám Harasztifalu és Nagykölkled életében. 1789-től isimét pap került a nagykölkedi plébánia élére. Az lelső kihelyezett káplán Zuerardus ferences szerzetes volt. Harasztifalu tehát 1789-től újra a nagykölkedi plébánia filiája. Nagykölkeden 1790-től van anyakönyvezés. A sok megpróbáltatás, szenvedés és nélkülözés ellenére a XVIII. században is tovább fejlődött a falu. Emelkedett a lélekszám,, a század második felében már meghaladta a 300-at. A házak száma is megközelítette a 60-at. Egy évszám nélküli 'összeírás, mely a családi neveket vizsgálva a XVIII. század második feléből való lehet, már 61 nevet és házszámot tartalmaz. Ebből 4 nem lakóépület. Tehát 57 házban lakott a falu 300 feletti lakossága. A XIX. század elején 300 alá csökkent ugyan a községben élő népesség száma, de század végére alaposan megemelkedett. Az 1804. évi nép összeírás adatai a következők: A népesség száma: 315 fő. Ebből férfi 158 fő, nő 157 fő. A házak száma 52. Az első urbániumi adat a XIX. századból 1806-ból való. Az uradalmi összeírás szerint 40 telkes jobbágy, 14 zsellér élt a faluban. Robotkötelezettségük 2 317 igásnap volt a zsellérek robotjával együtt. Készpénzben csak füstpénzt fizettek. Élelmet természetben adtak az uraságnak. A borjak természetbeni beszolgáltatását megváltották. A telkek egész telekben kifejezve 21 1/8 telket tettek ki. A jobbágyok telkei zömmel 2/8 nagyságúak voltak, de volt 4/8-os, 5/8-os, 6/8-os, 5/16-os telek is.

27 A XIX. században 18194>en volt a legalacsonyabb a falu lélekszáma. 270 fő. Ebből férfi 135 fő, nő 135 fő. Házak száma 50. 1828-ban nagy uradalmi összeírás készült a körmendi uradalomhoz tartozó falvakról. Haraszti adatai a következők: Telkes jobbágy: 39, zsellér: 13, szolgák száma: 5, kézműves: 1, házak száma: 50. Állatállomány összesen: 198 db. Ebből ló: 18 db, ökör: 80 db, tehén: 60 db, sertés: 40 db. „A kovács legény nélkül egyedül dolgozik. A takács szintén. A községben van 20 1/8 jobbágy sessio. Ehhez 552 2/4 hold, vagyis 1105 pozsonyi mérő szántó tartozik. Minden telekhez 8 hold, vagyis 16 pozsonyi mérő szántó, l/3-át ugaroltatják. Sessionális rétje nincs a községnek, hanem a rét helyett a sessiokhoz 165 hold szántó .tartozik. A falu határának fekvése sík, a talaj agyagos, és csak trágyázással érhető el, hogy közepes termést hozzon. A szántók egy része igen lapos. A hólé a vetéseket kipusztítja. A szántókat minden negyedik évben trágyázni kellene, de csak 10 évenként kerül rá sor. Két marhával szántanak. Az ősziek alá háromszor, a tavaszi alá kétszer. Van a községnek 15 pozsonyi mérő szántója, melybe minden második évben vetnek. Van 8 kaszás rétje. Jövedelme 24 Ft. Van 800 pozsonyi mérő erdője, annak fele nagyon csepőtés, fele pedig szálas tölgy. A fát saját szükségletre használják. Makkból és gubacsból a falunak évi 60 Ft jövedelme van. Három havi urbális kocsmáitatásból pedig 6 Ft a falu haszna. Faizásuk a saját erdejükből van. Forspontot (előfogat) szolgálnak, a katonaság tartásához is hozzájárulnak. Mezlei munkákon kívül fuvarozással, aratással, csépléssel és más munkákkal keresik kenyerüket."

28 Még 1830-ban is 300 alatt volt a lélekszám. A népösszeírás adatai a következők: Férfi 145 fő, nő 140 fő = 285 fő. Családok száma 64. Házak száma 50. 1840-ből való a körmendi uradalom topográfiai összeírása, melyben Harasztifaluról ia következő adatok találhatók: „Harasztifalu szabályozatlan falu. Él benne 40 telkes jobbágy és 14 zsellér. Lakóinak csak földművelésből és marhatartásból van jövedelme. Igavonó állatok szarna: ló 20 db, ökör 60 db. Robot: marhás robotnapok száma 1013 nap. A telkek nagysága a következő: 2/8 telek 5, 3/8 telek 2, 4/8 telek 1, 5/8 telek 24, 6/8 teleik 2, 5/16 telek 5, 9/16 telek l."29 104