Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ESEMÉNYEK, HÍREK - Szabó József: Az „Ethnographia Pannonica" nemzetközi szimpóziuma Velemben

vol, vagy egy-egy falutól elkülönült majorokban teljesen elzárt rétege lett a magyar társadalomnak. Ez az állapot szűnt meg 1945-ben, amikor földet kapva saját maguknak dolgozhattak. November 11-én még négy előadás hangzott el: Eperjessy Ernő: A cselédek a Zselicségben a 20. században, Knézy Judit: A cselédek életformája Dél-Somogyban a 18. és 19. században, Söptei István: A sárvári uradalom cselédei a 19. században, és végül Olaf Bockhorn: A cselédek élete az Osztrák—Magyar Monarchia területén levő uradalmakban címekkel. Az előadásokat követő vitákban többen ismertették saját gyűjtésük tapasztalatait. November 12-én az alábbiak a következő előadásokat tartották: Timaffy László: Az arató szezonmunkások -Nyugat-Magyarországon, Edith Hörander: Az asszony a cselédcsaládokban, Balassa M. Iván: A cselédek lakásai, Gaál Károly: A cselédség és közösségi kultúrája, Gerse János: A cselédkultúra átélése. E napnak kiemelkedő eseményét jelentette Gaál Károly: „Kire marad a kisködmön?" című néprajzi könyvének bemutatása, melynek alcíme: „Adatok a burgenlandi uradalmi béresek elbeszélő kultúrájához" adja meg a könyv tömör mondanivalóját. _ Szabó László, Vas megye tanácselnök-helyettese ismertette a jelentős munkát és méltatta ennek a két népet — osztrákot és magyart — összekötő szerepét. E könyv a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában jelent meg magyar és német nyelven azzal a célkitűzéssel, hogy mindkét ország kutatói és olvasói számára elérhetővé váljék. Gaál Károly a könyvének bemutatása után külön előadásban ismertette burgenlandi és magyarországi kutatásainak eredményeit. Munkásságával nagy szolgálatot tett a Burgenlandban élő magyarság ügyének, amikor ezen a területen kutatta a cselédség életét, hiszen a burgenlandi cselédek gyakorlatilag magyar anyanyelvűek voltak, akiknek életkörülményei megegyeztek a hazai nagybirtokokon élőkével. Gaál professzor szerint 12 ezer cseléd élt szétszórtan a burgenlandi uradalmakban, és amikor a cselédség, mint mezőgazdasági dolgozó réteg ott megszűnt, vele együtt 12 ezer magyar tűnt el a magyarság soraiból, olvadt bele a németségbe. Néprajzi munkásságának elismeréseként a Bécsben működő professzort az a kitüntető megtisztelés érte, hogy a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, és az erről szóló díszes oklevelet Balassa Iván, a társaság elnöke nyújtotta át számára. Gaál Károly köszönő szavaiban megígérte, hogy a jövőben is igyekszik szolgálni a magyar néprajztudományt. A következő évben tervezi megjelentetni a burgenlandi magyar falvak elbeszélő kultúrájáról összegyűjtött anyagát, melyhez Vas megye tanácsi vezetői megígérték támogatásukat. A velemi tanácskozás tematikája és a különböző nemzetiségű neves előadók hozzájárultak a közös problémák megoldásához, egyben elősegítették a szomszédos országok kutatóínak egymáshoz való közeledését, népeik közötti barátság elmélyítését. A sok tapasztalatot és módszertani segítséget nyújtó két nap után a harmadik napon Vas megyei körutazásra vitték a tanácskozás résztvevőit, hogy különböző helyszíneken is megtapasztalhassák az uradalmak népe életkörülményeiben és a magyar mezőgazdaságban bekövetkezett változásokat. Ezenkívül két középkori műemlékünkkel is megismerkedhettek. 77