Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

IN MEMORIAM - Molnár Gábor: Gaál Dezsőné (1933—1985)

IN MEMÓRIÁM GAÁL DEZSŐNÉ 1933-1985 Tudtuk, hogy súlyos beteg, de nem hittük el, hogy a betegség le is győzheti az örökmozgó, a vitalitás megtestesítőjét: Jutkát. A sors rövid, de tartalmas életutat szánt Neki. Nehéz körülmények között nőtt fel, nagyanyja nevelte Ostffyasszonyfán. Tehetsége, szorgalma révén példamutató, eminens diák volt az általános iskolában, de nem tanulhatott tovább, nem volt senki, aki a kiváló képességű kislány taníttatási költségeit vállalhatta volna. Számára két lehetőség kínálkozott: a munka melletti tanulás és a mozgalmi munka. Mint aktív DISZ-fiatal küldöttként résztvett a budapesti Világifjúsági Találkozón. Közben a Kenyéri Földművesszövetkezetnél dolgozik adminisztrátorként, majd a fővárosba kerül a Telefongyárba és a KERIPAR budapesti gyárába segédmunkásnak, majd betanított munkásnak. Már három gyermek édesanyja, amikor elvégzi esti tagozaton a gimnáziumot, s hazatérve Kemenesaljára Ostffyasszonyfán képesítés nélküli nevelői állást vállal. Közben jelentkezik a Szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szakára, s művelődési ház vezető lesz Vönöckön. A főiskola elvégzése után a celldömölki Járási Művelődési Ház ismeretterjesztési előadója, s egyúttal a celldömölki járás TIT titkára, egészen 1973-ig. Már akkor szoros kapcsolatba kerül a krónikaírás révén a honismereti mozgalommal. 1973. november 1-től fontos megbízatást kap, amikor a Hazafias Népfront Járási Bizottsága titkárává választja. A népfront mozgalomban még közelebb kerül a honismereti, helytörténeti kutató munkához. Fáradhatatlanul dolgozik, szervez, irányít, miközben a szakosító elvégzésével felsőfokú politikai végzettséget szerez. Részt vesz a városi könyvtárban működő helytörténeti csoport munkájában. Az 1980-as tanácsválasztások előkészítésében oroszlánrészt vállal, szervezi, lebonyolítja a jelölőgyűléseket. Lakókörzetében, az Ifjúság téren tanácstaggá választják, majd a tanács elnökhelyettesévé. Ezt a megbízatását is nagy igyekezettel, szorgalommal végzi. Közben cikkei, írásai jelennek meg a Vasi Szemlében, s más folyóiratokban. A címerelőkészítő ideiglenes bizottság vezetőjeként nevéhez fűződik a város címerének megalkotása, s ő indította el Celldömölk város monográfiájának előkészítő munkálatait. Mindemellett családjához, különösen unokáihoz végtelenül ragaszkodó feleség, édesanya, nagymama maradt. Végtelenül szerette a költészetet, s beszédeiben, hozzászólásaiban gyakran idézte a- költőket. Életében még nem tudtuk, hogy mennyire ráillenek a Bőczén 57