Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ADATTÁR - Székely László: A gasztonyi iskola története

sültek az ismétlő iskolai kötelezettség alól, de elmaradtak azok is, akik máshol vállaltak munkát. VI. A KÁNTORTANÍTÓ JÖVEDELME Az idők folyamán sokban módosult a kántori javadalom de a részletekre nem térünk ki aprólékosan. Földje már 14 holdat és 567 n. ölet tett ki, beleszámítva szántót, erdőt, rétet s leszámítva az országút építéséhez kisajátított 833 n.öl földet. Az 1893. évi jegyzőkönyv még kihangsúlyozza, hogy ezek felerészt kántori, felerészben tanítói földek. Ezt később nem tüntették föl, s a vármegyei Közigazgatási Bizottság 1948-ban már mindet tanítói földnek vette, minden instanciázás ellenére. Németh Pál 1924. február 1-én felpanaszolja, hogy jövedelme másfél millió koronával csökkent, mert a Bőd-rét 200 holdnyi területét elöntötte a Rába, úgy, hogy ez használhatatlan homok- és kavicsterületté vált, de meg a 3 hold 200 n.öl sem szántó már, igen vízállós lévén — legalábbis harmadrészt csak rétnek lehet használni. „Ekkora károsodást — érvel — egy öttagú család fenntartásánál a mai nehéz megélhetési viszonyok közt nem lehet elviselni." — Mégis elviselte. 1893-ban miniszteri rendeletre főbíró, körjegyző, pap, tanító, gondnok, községi elöljárók jelenlétében megállapították, mennyi is a tanító jövedelme. Ebből itt csupán azt emeljük ki, hogy a tanulók létszáma átlag 140; ismétlő oktatásokért jár 225 forint. Mindent összevéve a tisztán tanítói jövedelem évi 316.27 forint, a kántori pedig 144.32. (Igaz, hogy egy szekér fa árát 2 forintban számították fel.) Végül is az elnök kijelentette, hogy ezek alapján a gasztonyi kántortanító jövedelme nemcsak hogy eléri a törvényben megállapított minimális összeget, hanem azt jóval fölül is múlja (1894. június 5.) A másodtanító jövedelmét már ismertettük. Talán annyit kell még a mondottakhoz hozzáadni, hogy bútorozott szobájuk volt, egyszer a régi, még fennálló s az idők folyamán igen kibővült iskolaépületben, melyben az „öreg tanító" is lakott, máskor a volt Boros-kastély emeletén. Egy rozoga sifonér ajtajára belül fölírták nevüket, akik benn laktak. Az „új" bútorokat 1905-ben vették. Elmosódott annak a neve, aki beírta: „Szervusz utód. Végrendelet, kelt gasztonyi magányunkban, 19 ... " A többi már olvashatatlan. VII. AZ ISKOLA ÁLLAMOSÍTÁSA A felekezeti iskolákat állami rendelkezés értelmében át kellett adni az államnak. Az államosítás hivatalos lebonyolítása Gasztonyban 1950. január 31-én történt. Kéttagú bizottság érkezett meg az átvevésre. Az államosítási jegyzőkönyv pontos leírását adja az átvett épületeknek s ezt nem árt itt közölni. Ezek szerint: Az 1. számú épület földszintes, magában foglal két tantermet, egy előteret feljáróval a padlásra. — A 2. számú épület földszintes, egy tantermet foglal magában, azonkívül előteret feljáróval, folyosót és egy tanítói lakást, amely áll két szobából s egy konyhából, van benne előtér bejárati lépcsővel, padlásfeljáróval. — A3, számú épület használhatatlan állapotban van, üresen áll. 54