Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

ADATTÁR - Székely László: A gasztonyi iskola története

és fél óra hosszat. A tanítást egy tanító látja el, a hitoktatást is ő végzi, a plébános-igazgató felügyelete alatt. Szántóföldje már megint több van a tanítónak: 2 hold és 130 négyszögöl 736. sz. alatt. Kertje 100 n.öl, 346. sz. alatt, rétje 1 hold és 70 n.öl 1639. telekkönyvi tételszám alatt. Már erdeje is van, és pedig 9 hold — 628. sz. alatt. 17 mérő búza jön be a jobbágyoktól és két földesúrtól (a többi nem fizet). A „Barosi Prépost" (így írja) alapítványa most csak évi 32 pengőt hoz. A tanulóktól bejön átlag évi 39—40 pengő, míg az egyházi funkciók után átlagban évi 48, harangozási illeték címén 6,22 pengő. — így a „Gesamt Einkommen", átszámítva a földek jövedelmét is, 132,42 pengő. Fűtésre minden tanuló hoz naponta két fahasábot. Iskolatisztításra a mester fizet évi 10 pengőt, adókra, illetékekre 14,52 pengőt. III. A SZÁZAD ELEJI ESEMÉNYEK Századunk elején nagyobb összeget költöttek, amikor a zsúptetőt zsindelyesre cserélték át és egy tantermet alakítottak át 1000 korona költséggel két szobakonyhás tanítói lakásra. 1916-ban nagy összeget költöttek, 20 000 koronát: új tanterem épült és tanítói lakás, két melléképülettel. Ez már nem a régi, eredeti épület megtoldása volt, hanem a jelenlegi, hármas tagozatú épületnek innenső, északi része. 1904ben egy főúri esküvő alkalmával képeslapot nyomtattak, melyre az akkori — vagyis ez az északi épület is rákerült. Ez volt akkor a falunak legszélső háza, utána az országútig nem állt még egyetlen ház sem. 1930-ban tovább kellett fejleszteni az iskolát. E célból kisajátították a grófi birtokból a szomszédos 450 négyszögölet, fizettek érte 819 pengőt (1070/6/2. sz.). így fogtak bele az új, déli ház építésébe (amely jelenleg tanítói lakás). A vallásos közoktatásügyi miniszter 15 000 pengő segélyt utalt ki, azonfölül 5000 pengős kölcsönt 5%-os kamatra. (Közben átfutottunk a kisebb kiadásokon. 1928-ban az új tanterem berendezésére 500 pengőt költöttek, 1932-ben faházra 142-t, „építési alapra" 454 pengőt tettek félre. Az építő mester 649 pengőt kapott, ablakokra 139-et kellett költeni. 1933-ra már egészen kész lett az új épület, amelyet a régitől köz választott el, melyen akkor még csak a faház állt, (ma legújabb szárny). Közben pedig folyton kellett a pénz, kölcsönöket is kellett törleszteni, kamatot fizetni, renoválni. 1937-ben a kút átalakítására ment el 456 pengő, tanterrnek üvegezésére 340.) Az iskolai és az egyházi adót törvények szabta keretek között együtt rótták ki és hajtották be, a közadókkal együtt. Az egyházi, iskolai adót egy 1939. szeptember 8-án hozott iskolaszéki határozat értelmében új alapon vetik ki, és pedig a birtok nagysága szerint. Az önálló keresőkre évi 10—15—20 pengőket vetnek ki, tehát akkori viszonyokat véve elég súlyos összegeket. Közben veszteség is éri az iskola vagyonát. 1936—37-ben épül a 8-as országút, a „műút". E célra az iskolai földekből kisajátították az ún. rövid rétet; 1152 n.ölet (545. hr. sz.) Holdanként 1120 pengőt fizetett az állam a kisajátított földek után. Ujabb kiadás is várt volna az iskolaszékre. Már 1940-ben sürgették a VII—VIII. osztály megnyitását. Az iskolaszék belátta, hogy az igen üdvös volna, „de a községnek 50%-ban cseléd népe nem bírja az áldozatot". 48