Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1985. (Szombathely, 1985)

MŰHELY - Wellner Lőrinc: Honismereti élet Csepregen

WELLNER LŐRINC HONISMERETI ÉLET CSEPREGEN Csepreg nagyközség hosszú történelmi múltra tekinthet vissza, mert földje meg­őrizte az ősemberek, a rómaiak és a honfoglaló magyarok eszközeit, de írás is jelzi 1255-től Csepreg nevét. 1348-ban Civitasnak, városnak említik az okleve­lek, ahol a harcias husziták várat építettek. Falai között megfordult Zsigmond király, Hunyadi János, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Bottyán János, Széchenyi István. A császáriak 1621-ben teljesen elpusztították Csepreg et: 1223 polgárt öl­tek meg Bethlen Gábor pártolása miatt. A városi hóhérnak is sokszor akadt munkája kivégzéskor, vagy ha a pellengéren megvesszőzött valakit. Tűzvészek, járványok emlékeit írták le a protokollumokban, amelyet a polgármesterek lel­kiismeretesen vezettek. A múlt században Farkas Sándor csepregi káplán átnézte az archívum anyagát és 1887-ben kiadta Csepreg Mezőváros Története című művét. Ez a könyv képezi ma a helytörténet alapját, mert rengeteg adat, évszám, esemény található az 500 oldalas munkában. Látnoki miódon okleveleket másolt le a le­véltár anyagából, amelyet a városházán őriztek. A nagyközség másik történetírója Rajczy Mária, aki Csepreg irodalmi múlt­ját és népköltészeti hagyományait gyűjtötte össze és dolgozta fel 116 oldalas dolgozatában 1944-ben. Településföldrajzát Dénes Jenő adta közre 50 oldalas kiadványában, amely számok tükrében mutatja be a település fejlődését. A múlt emlékeinek tudatos őrzésére és az újabb adatok feltárására és gyűjtésére alakult meg 1956 nyarán a Honismereti Kör, amelyben összefogtak a szülőföldjüket szerető emberek. Kezdetben a Répcevidék növény- és állat­világát tanulmányozták, majd a múltra tértek át a Csepreg Mezőváros Törté­nete című könyv alapján. Ezután megindult a történetkutatás is, amely most már 29 éve szünet nélkül folyik. A három évtizede dolgozó Honismereti Körnek két generációját említhet­jük meg: az elődöket és a kör mai tagjait. Az alapítók lelkesedése szép eredményt hozott. Tőlük származik az útika­lauz gondolata és a múzeum létesítésének eszméje is, bár ezek megvalósítására már nem volt erejük. Nem tudták elnézni, hogy szemük láttára pusztuljanak el a fából készült tárgyak, rozsdásodjanak el a vastárgyak, törjenek össze az edények. Erőteljes tárgyi gyűjtés indult meg a 60-as években. Akkoriban a padlások még sok értékes tárgyat rejtettek. Csodaszép lámpák, katonai és pol­gári ruhák, kerámiák, kenderfeldolgozó szerszámok lettek az első szerzemé­nyek. Szinte minden évben a csepregi búcsú napján kiállítást is rendeztek a begyűjtött tárgyakból és a Csepreget ábrázoló fényképekből. A kis gyűjte­mény 1956-tól 1977-ig nyolc helyen kapott helyet s a viszontagságos utaztatás igen megviselte anyagát. A Honismereti Kör első vezetői Németh Imre, Czingráber Jenő, Zátonyi Sándor, Rákóczy Károly mintegy 9 évig tevékenykedtek a Kör élén. 1965-ben Wellner Lőrinc tanár vette át a vezetését és napjainkban is ő az irányítója. A tagság annyira leapadt erre az időre, hogy 3—4-en látogatták az üléseket, félő volt, hogy leáll a honismereti tevékenység Csepregen. Az új vezető miután 33

Next

/
Thumbnails
Contents