Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - ADATTÁR - Nádasdy Lajos: Entzbruder Dezső és a magyar zene

NÁDASDY LAJOS ENTZBRUDER DEZSŐ ÉS A MAGYAR ZENE Eletének tragikus végéről vannak részletes ismereteink, de az életút kezdő szakaszának alaposabb feltárása feladatként vár a kutatókra. Életútja kezdő szakaszának olyan magatartás és megnyilvánulási formáit közölhetjük most e tanulmány során, amelyek még nem a kemény katona és az eszméiért küzdő harcos politikus vonásait mutatják, hanem a mélyérzésű kultúrembert, aki mélyrehatóan kutatta a magyar zenekultúrát és felelősnek érezte érte magát. Kiderül ez egy a közelmúltban előkerült és alább közlendő eredeti kéziratos tanulmányából, de a pápai tanítóképzőnek a korabeli értesítőben közölt s ott olvasható anyagából is. Ezeknek az anyagoknak, dokumentumoknak a közlésével szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Entzbruder Dezső alakját újabb vonásokkal teljesebbé tegyük. Zenei képességei már pápai diák korában megmutatkoztak. Találkozunk vele mint karmesterrel, előadóval, dalszerzővel és zongorakísérővel. Már elmondották róla azt, hogy zenei élményeit családjában szerezte, családi környezetében kapta. Azt azonban csak kézirata előkerüléséből tudjuk, hogy a magyar zene fejlődésének történetével is foglalkozott és erről már diákkorában Pápán a tanintézetben előadást is tartott. Hangszere, melyen ihletetten és kitűnően játszott a zongora! Az iskolai értesítő 1911/12. évi életéről olvasható beszámoló szerint, az 1912. március 15-i nyilvános ünnepélyen Kéler Béla Magyar nyitányát játszották négyen, két zongorán nyolc kézre Az egyik zongorista Entzbruder Dezső, aki ekkor III. éves növendék. A 6. szám: a) Mozart: Varázsfuvola ária, b) Farkas Ödön: Sír a nóta; előadták Horn József III. éves ének és zongorán kísért Entzbruder Dezső III. éves. A kisénekkarban, mely gr. Zichy Géza: „Nemo" című operájából a Rákóczi-kart adta elő, szintén ott énekel. A nyilvános tanévzáró ünnepélyen 1912. június 9-én a 9. szám Mozart: G-moll kvartettjét előadták Eckhardt Mátyás, Entzbruder Dezső, Kovács László és Stefán József III. éves növendékek. Mozgalmas számára az 1912/13. tanév, amikor IV. éves. Ekkor az 1912. október 6-i nyilvános ünnepélyen az iskola válogatott kisénekkara Révfy: Rendületlenül című művét énekelte Entzbruder vezényletével, majd 6. számként Nyizsnyai G.: A mohácsi koldus c. történeti románcát énekelte Horn József, az ő zongorakíséretével. Novemberben már a Perutz szövőgyár munkás önképzőkörének karnagyaként mutatkozott be a gyár kultúrestélyén. A gyári önképzőkör vegyeskarát a tanév végéig vezényelte. Ekkor került emberközelbe a munkásosztály tagjaival s nem csupán az ifjúsággal, de a felnőttekkel is. Az ifjú tanítójelölt gyári karnagyként megtörtént gyakori találkozásai a munkásokkal, aligha múlhattak el nyom nélkül szellemi világából. Az értelem és a szellem láthatatlan talajába akkor hullott magvak, évek múlva kicsírázva és később mások által is táplálva, nyesegetve nőttek terebélyes fává és hozták meg gyümölcseiket. Kitűnő zenei képzettségére, pompás előadókészségére és nem kis tehetségére vet ragyogó fényt már ekkor, 1913. február 1-én az intézet díszhangversenyén, a város zeneértő közönsége előtt aratott nagy sikere. Először tanulótár45