Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)
1. szám - ADATTÁR - KOVÁCS JENŐ: MIRŐL TANÚSKODNAK MERSEVÁT KÖZSÉG KŰL- ÉS BELTERÜLETÉNEK FÖLDRAJZI ELNEVEZÉSEI?
Az akkori három falu 1,5 km sugarú körben elfért és ezeket 6-7 km-es körgyűrűben 14 település veszi körül. A régi merseiek azt mondták, hogy Merse falu nem a mai helyén volt, hanem Himeskűn (Hímeskő ma dűlőnév). Ez nem helytálló, mert Merse és Hímeskő két külön település volt. Hímeskő lehetett a nagyobb, mert temploma is volt a középkorban. Mersére, illetve a névadó Merse családra vonatkozó első írásbeli adat 1252-ből való. A Dömölki apátság történetének írója szerint: „Az apátság kegyuraságát a XIII. század közepén a szomszédságban eredt, vagy lakó családnak, a Merse családnak kezén találjuk." (6) Más helyen azt olvastuk: „A Kemenesalján birtokos Merse nemes családban tiszteli alapítóját... az apátság kegyúri jogát hosszú időn át az alapító család gyakorolta." (7) Ilyen gyakorlásról tanúskodik az 1252. II. 18-án Pozsonyban kelt oklevél, amely szerint: „Mersének fiai, Gergely és Fábián, Roland nádor bírói széke elé kísérik Jakab apátot, hogy birtokában, igazában megvédelmezzék Pápának fia Márton ellen." (8) A Pápa nemzetség és az apátság között felmerült birtokperben ítélkezett a nádor. A Pápa nemzetség nevét Pápa város neve ma is őrzi. A Merse család IV. Béla királyunk uralkodása alatt tűnik fel a történelemben. Feltevés szerint Franciaországból jött lovag alapította. A család ősének Benedek tekinthető. (9) Az ő fiai voltak Merse és Miklós. Miklós a bolgárok elleni harcban hősi halált halt. Ezért IV. Béla 1262-ben Sáros megyei birtokkal ajándékozta meg testvérét, Mersét. Később IV. László király a család tagjait 1285-ben újabb Sáros megyei birtokkal jutalmazta. (10) A Sáros megyei Színye községről vette fel a család a Színyei előnevet. Színyei Mersék ma is élnek Budapesten. A család legismertebb tagja Színyei Merse Pál festő volt, aki 1845-ben született Színyeújfaluban és 1920-ban Jernyén (Jarovnice, Szlovákia) halt meg. Vas megyében a XVIII. század közepéig követhetjük Merse leszármazottainak útját. 1459-ben a fiatal Mátyás király ellen fellázadt 25 főúr között találjuk II. Ostffy Ferencet is. „Az ezekhez csatlakozott Kemenesaljái urak között szerepelnek a Mersék... Magasiak is." (11) 1468-ban Merse Miklós fia, Mihály és Leánya Ilona (Magasi Miklósné) vadosfalvi birtokrészüket 11 aranyért adták el. (12) A Jaki templom kórusának baloldalán egy oszlopkőbe vésve találjuk: „Hic fűit Nobilis Gasparus Merse de Szinie anno 1582 april..." — Itt volt Merse Gáspár... (13) A kőbe vésett nevek a templomnak valószínűleg katona-látogatóitól származnak. (13) Ezt valószínűsíti az, hogy a XVI. század második felében Merse nevű várkapitányokkal találkozunk a Balaton felvidéken. (14) Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveiben 1786/87-ben említik Merse Györgyöt és Mihályt. Az utóbbit, mint körmendi „Kyrurgus"-t nevezik meg. Tehát a Merse személynévből családnév lett és a történelmi Magyarország területén három falu névadója is. A Vas megyei Merseváté ( a Sáros megyei Alsó- és Felsőmerséé. Belsővat pedig a Vathy család nevét őrzi. Az oklevelekből sokszor nem tudjuk eldönteni, hogy melyik Vatról is van szó. Csánki Dezső szerint: „Vát, Wath, Külső-Vát, Veszprém és Belső-Vát Vas megyében Kiss-Czelltől északkeletre. Vát 1488-ban a Váti családot uralta és 18,- Ft-ot fizetett adóba." (15) 28
