Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - ADATTÁR - KOVÁCS JENŐ: MIRŐL TANÚSKODNAK MERSEVÁT KÖZSÉG KŰL- ÉS BELTERÜLETÉNEK FÖLDRAJZI ELNEVEZÉSEI?

Ma is felmerül a kérdés, hogy az egyik falu miért Vát, a másik meg miért Vat. Erre pontos választ nem tudunk adni, de talán az lehet az ok, hogy a Vat név Vát alakban is előfordul és Vas megyében már van egy Vát nevű község. Egyébként a közhasználatban ma is Merséről és Belsővatról beszélnek, hiába nevezték el az utóbbit Ady térnek. Belsővat a Vathy család nevét őrzi és annak kötődése van ehhez a földhöz. A települések nevében található „Belső" és „Külső" szavak azt jelzik, hogy a település a völgyben, a vizek között van-e, vagy a völgy magasabb peremén? Belsővat a vizek között található, mint ahogy a tőle 2 km-re délre létezett Belsőbánd is ott volt. Külsővat és Külsőbánd pedig a völgy magasabb keleti oldalán van, illetve volt. Bánd a török időkben pusztult el. Mivel leginkább az 1907 előtti múltról írok, ezért a három település akkori nevét hssználom. Bár a három falu két megyéhez tartozik, a múltban mégis szoros kapcsolataik voltak, a vasútállomásuk ma is közös, a katolikusok ma is a Veszprémi püspökséghez, illetve a Külsővati plébániához tartoznak. 1871-ig csak Külsővaton volt iskola, idejártak a három falu gyermekei, sőt napjainkban is ide viszi az autóbusz az általános iskolások egy részét, a másik részét pedig Celldömölkre, mert Merseváton csak két osztályt tanítanak. De legjobban a Marcal-i átkelés és hidak évszázados problémája volt a közös dolguk. Már a XV. században úgy említik az oklevelek Mersét, mint: „...Vámjával együtt köznemesi birtok." (3) 1786-ban pedig: „...falu a Marczalnál, a folyón és a töltésen való átkeléskor a nemesek vámot szednek..." (4) A hidak karbantartása a partmenti birtokosok kötelessége volt és talán éppen ezért szinte mindig rosszak is voltak. De összekötő kapocs volt a múltban Káldy Péter személye is. A XVII. században itt is élő Káldy többszörös megyei alispán, végvári vicekapitány és Thököly Imre híve, Belsővat-i kastélyában élt öregkorában. Birtokai mind a három községre kiterjedtek. Halála után a földek leányai után öt felé osztódtak, de bizonyos javak századokon át „Família birtokként" szerepeltek. Egy 1899 évi osztozkodási jegyzék szerint az öt főág most már 27 mellékágra szakadva osztozik a Belsővati, a Pórszalóki malmok és a Belsővati vám jövedelméből. (5) Természetesen ez már a múlté. Az utak és hidak karbantartása már nem helyi, hanem állami feladat. Igy az 1970-es években épített közel másfél km-es új útszakaszt, rajta az 5 új híddal már állami vállalatok építették és nem helyi munkaerővel. 26