Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

1. szám - MŰHELY - LAKY REZSŐ: HONISMERETI MUNKÁNKRÓL

üdüléssel jutalmazta. Több iskolában szépen halad a krónika- és történetírás. Szombathelyen kiemelt fejezetek szerint dolgozzák fel az egyes korokat. Pl.: Mit mesélnek az egykori savariai emlékek? — Szombathely élete a középkorban. — Szombathely élete all. világháború előtt. — Szombathely képe a felszabadulás utáni napokban. — A dinamikusan fejlődő Szombathely. — Miről beszélnek az utcanevek? — Nevezetes házak, beszélő épületek stb. 1982 szeptemberében a HNF városi Bizottsága és a városi tanács Művelődési Osztálya által szervezett munkabizottsági ülésen Keresztúri Józsefné tanár, városi munkabizottsági titkár, ismertette az iskola-krónikaírás irányelveit és módszereit. Itt került bemutatásra a Zrínyi utcai Általános Iskola krónikájának megírásához sokszorosított „mintavázlat". Az irányelvek ismeretében az igazgatók által felkért pedagógusok mindnyájan vállalták iskolájuk krónikájának megírását. Megállapodás szerint minden elmúlt tanév krónikáját a következő tanév szeptember hó 10-ig kell 3 példányban leadni az iskola igazgatójának. A továbbiakban a 10-10 év krónikájából fokozatosan megírhatják az iskola történetét. Rácz Jánosné tanár, a Derkovits Gy. Általános Iskola honismereti szakkörének vezetője, gazdag fotóanyaggal már el is készítette iskolájának 10. jubileumi évfordulójára az iskola krónikáját. A megye többi iskolájánál nem ennyire konkrét és egyöntetű a szakkörök foglalkozási munkaterve. Sok függ attól, hogy a vezető tanfolyamokon kapott irányelvek, vagy csupán érdeklődési körének megfelelően dolgozik. Általában a tárgyi néprajzi ismeretek a szellemnéprajzi témákkal ötvözve adják az egyes foglalkozások anyagát. Ügyesen dolgozzák fel az ismert népszerű „nótafáktól és mesefáktól" magnóra a hallottakat, babonás szokásokat, népi hiedelmeket, régi gyermekjátékokat, lakodalmi szokásokat, valamint a naptári jeles napokhoz fűződő vasi színjátékszerű népszokásokat. Különösen a népi lucázó , regölő , betleheme ző és apróss?enteknapi korbácsoló téli szokások feldolgozása gyakori. Szombathelyen a Múzeumfaluban évről-évre nagy erkölcsi sikerrel mutatják be az egyes iskolák csoportjai a jeles napok népszokásait. Nádasdon, Mészáros Jánosné tanár, a leleményes szakkörvezető lucázó, korbácsoló, regölő és pünkösdölő csoportjai a faluban házról-házra járva egy-egy kirándulás vagy nyári táborozás fedezetét gyűjtik össze a népi hagyományokért rajongó hálás szülőktől. Ugyancsak népi szokások gyűjtése és feldolgozása szerepelt a kőszerszerdahelyi Lakner Győzőné tanár honismereti szakkörvezető munkatervében is. Többször dolgozták fel az egyes népszokásokat pályamunka formájában is. A táplánszentkereszti csoport Mészáros Endréné tanár irányításával a falu krónikáját írja. A csepregi Wellner Lőrinc tanár ifjúsági csoportja számos értékes néprajzi tárgyat gyűjtött be a helyi gyűjtemény számára. Pomogyi József tanár, volt bői szakkörvezető a földrajzi nevek pótgyűjtése kapcsán a falu kül- és belterületi neveihez fűződő meséket, mondákat és regéket dolgoztatta fel pályamunkákban. Kőszegen a honismereti munka általános elindítása szorosan kapcsolódik a város védelmének 450. évfordulójára meghirdetett 50 témát tartalmazó pályázat kiírásához. Cél volt, hogy az eredményes dolgozó felnőtt és ifjúsági pályázók közül központi szakkört szervezzenek. A változatos honismereti témák 126 pályázót mozgósítottak. Az eredmény meglepő, mert 64 jutalmazott műből 54-et diákok — 10-et pedig felnőttek készítettek. A szerencsés kezdeményezés nemcsak jó lokálpatriótákat, de kiváló kutató és gyűjtő szakköri tagságot is hozott a felszínre. 16