Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)

2. szám - HÍREK - Sátori Vilmosné: Honismereti akadémia Szarvason

HÍREK HONISMERETI AKADÉMIA SZARVASON Tizenkettedik alkalommal került megrendezésre az Országos Honismereti Akadémia, Tessedik Sámuel városában, a Békés megyei Szarvason. Július 9—13-ig töltötték együtt az időt az ország különböző tájairól érkezett honismereti kutatók, szakkörvezetők és a mozgalom irányítói. A mozgalom életében jelentős szerepet töltenek be ezek a találkozók évről-évre, mert ilyenkor van mód a közös gondolkodásra, új ismeretek szerzésére, az aktuális feladatok megismerésére. Dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára megnyitójában utalt arra, hogy az akadémia, mint a mozgalom rendszeres fóruma, számottevő tapasztalattal rendelkezik továbbképző munkaértekezlet funkciójának betöltéséhez. A központi témakör ebben az évben a közigazgatás történetének' kutatása. E gondolatkörhöz kapcsolódtak az előadások az Akadémia ideje alatt. A megnyitó beszéd után dr. Becsey József, a Békés megyei tanács elnökhelyettese a vendéglátó megye nevében üdvözölte a résztvevőket, és a Viharsarok természeti adottságairól, a mezőgazdaság és az ipar helyzetéről, a társadalmi életről, valamint a kulturális és tudományos tevékenységről tájékoztatta a résztvevőket. A fő referátumot Pozsgai Imre, a HNF OT főtitkára tartotta „Történelmi kötelezettségünk és nemzeti ügyünk a közigazgatás demokratizmusának fejlesztése" címmel. Előadásában az állam és az állampolgárok közötti viszonyt elemezte. A felszabadulás utáni évek történetéből ismertette azokat a körülményeket, amelyek között az államigazgatás — az adott helyzet kényszerítő parancsára — felfüggesztette a demokratikus módszereket. Az összefüggéseket megvilágítva kifejtette, hogy az akkori szocialista Magyarországon teljesíteni kellett a gazdasági felhalmozás parancsát. Ehhez azonban szükség volt a túlcentralizált államigazgatás fenntartására, ami természetesen sok hátránnyal is járt. A túlzott központosításban akadtak világnézeti problémák, s ugyanakkor nehezen helyrehozható egyensúlyi zavarok is keletkeztek az eltelt évek során. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, az önigazgatási forma megvalósítása valamint a településfejlesztő társadalmi munka már az új, a demokratikusabb közigazgatás jelei. Ezzel összefüggésben vázolta a főtitkár az új választási törvény remélhető eredményeit is. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti program végrehajtása során a helyi erőfeszítések és törekvések fontos szerepet kapnak, hiszen ezek nélkül a központi programok nem valósulhatnak meg. A jövő stabilitása nagymértékben függ a társadalmi aktivitás mértékétől. Az a cél, hogy a tanácsok ne érdemként, hanem törvényes elosztás útján jussanak hozzá a központi támogatáshoz. Pozsgai elvtárs utalt az MSZMP KB áprilisi ülésén elfogadott állásfoglalások egyikére, mely szerint közelebb kell hozni egymáshoz a termelőt és a tulajdont. Ezzel az intézkedéssel az a cél, hogy a munkást a tulajdonosi szemlélettel gazdagítva kiemeljék a bérmunkástudatból és képessé tegyék az önigazgatásra. 77