Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1984. (Szombathely, 1984)
2. szám - KÖNYVESPOLC - Gyurácz Ferenc: Egy fehér folttal kevesebb — M. Kozár Mária: Szlovénvidék című könyvéről
kii. A valós dátum december 8. (40. lap.) Igaz, a 160. lapon már helyesen szerepel. Az Országos Gyógypedagógiai Intézet létesítésiét 1958-ra teszi — pedig a létrehozását elrendelő minisztériumi okirat 1957-ben k^lt! (41. old.) A Martinovics mozgalomban részt ivett — és lefejezett — Sigray Jakab emléktábláját 1959-ben helyezték el — az útilkönyv viszont 1949-et ír. (Bár négy-öt sorral lejjebb már a helyes dátumot is iklözlii. — 52. old.) A múzeum alapítói közül — sajnos — hiányzik Visnya Aladár neve! (118. old.) Bakó József költőíró egyik patrónntsát nem ösz Ferencnek, hanem ösz Ivánnak hívták. (Ez is felvett költői név, valódi neve: Mészáros Hugó volt. — 206. old.) Mivel ezek többnyire elírások; ikár, hogy a korrektúra alkalmával nem javították ki a szerzőik. A kötet — az előbbiek ellenére is nagy nyeresége a városinak, megyénknek. Végre jelentőségéhez mérhető bemutatást kapott Kőszeg, s úgy vélem, e mű tanulmányozása után kevésbé marad „rejtőzködő város". PETHÖ GYULA EGY FEHÉRFOLTTAL KEVESEBB E TN OL OS KA TOPOG RA FI J A SL O V ENS KEG A E TN ICNEGA OZEMLJA — 20. STOL ETJE A SZL O VÉN E TN IK AI TERÜLET NÉPRAJZI TOPOGRÁFIÁJA — 20. SZÁZAD Mukácsné Kozáír Mária könyve sorrendiben a második publikált, átfogó néprajzi munka megyénk valamely tájiegységérői. A2 első Dömötör Sándor negyedszázada megjelent örség-monogiráflája volt. A „SzloivéiniviÜék" című kétnyelvű mű számos vonatkozásban úttörő jelentőségű. Mindenekelőtt abban, hogy tárgyat hazánk egyik délszláv nemzetisége — a szlovén — 20. századi néprajza .alkotja, amelyet a szerző széles kultúrtörténeti megközelítésben mutat be. Szemlélete nem a polgárosodás előtti állapotok rekonstrukciójára irányul, nem az arohaizmusokat lámpással kereső ősiség-kutatást eredményez, hanem alkalmazkodik a való élet változásaihoz, s a változások nyomán 'előállt helyzetet is a kutatás fényikörébe ónja. A polgárosult nép életét is népéletnek, s így az etnográfiai kutatások tárgyának tekinti, ezáltal gyakorlatilag oldja föl a néprajz és a modern falusi társadalom elvi ellentétét. A tudományszemlélet ezen erényei résziben abból származnak, hogy a szerző munkájával a szlovén néprajztudomány egyik jidlentős vállalkozásához 69