Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

2. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Zongor Ferenc Népi megfigyelések az időjárással kapcsolatban Alsóságról

Ezek a sági adatszolgáltatók azonban nem az istennel való szembefordulást bizonyítják, de igyekeznek betekintést nyerni "a sorsnak ama nagy könyvébe." Próbálják magyarázni, elismertetni a megfigyeléseik igazát. Persze, a bizonytalanság tudata készteti az embert a biztosabb, a valószínűbb való megismerésére. A kétségek, a jövőbe nem látás különösen rátolulnak az ember szívére egy-egy esztendő végén, avagy az új esztendők varasakor. Ismét idézek az iskolai szakkör tulajdonában lévő könyvből, az "ÁHÍTATOSSÁG ÓRÁJI" címűből: "Oh, ha ma valaki a' halandó emberek' szívébe, az ő gondolatjaik', aggódásaik', és óhajtásaik titkába bé tekinthetne, mellyekkel azok el kezdik az új esztendőt: el tsudálkozna rajta, melly igen külömbözők azok." "Sokan minden különös gondolkozás nélkül kezdik el ezen új esztendőt mint a'hogy az el múlt esztendőt el végezték; nekik, eggyik nap ollyan, mint a' másik. De ellenben számtalanok vágynak ollyanok, a'kik a' szívnek nem minden meg indulása nélkül lépnek életeknek ezen új szakaszába. Sokan gondolkoznak így magokban: Ugyan mit várhatok én, mit várhatnak az én hozzám tartozóim ezen bé álló esztendőben? - Melly veszedelmek, tűz, víz, természeti tsapás jönnek elö? Jobban 'lesz e ebben dolgunk, vagy rosszabbul?" Nemcsak a ma embere gondolkodott így, hanem a több évvel előttiek is az ó év végén, az új kezdetén a legjobb kívánásokkal halmozva el egymást. Reményekkel teli és emlékekben gazdag új évet várnak. Bort, búzát, békességet mondanak. Már év elején az idősebb falusiak; jó esztendőt, - jó májust, - gazdag aratást, bő szüretet kívánnak. Hogy teljesül-e? Mit tartogat számukra az új esztendő? Még januárban csak bizonytalanul tudhatják. Es ez a bizonytalanság késztette őket az okok keresésére - "ha így", akkor az "úgy" és a "lesz" megállapításához. Az emlékek a múlt ajándékai; de hát év elején ki róhatna fel hibának azt, ha az ember nemcsak a jövőjére kíváncsi, hanem egy kicsit a múlt emlékein is el-elgondolkodik. A múltból indulnak ki, vannak a jelenben és innét kutatják a jövőt. Az év első hónapját, a januárt a rómaiak nagyon találóan a kétarcú Janus istenről nevezték el, aki az egyik arcát hátra, a másikat előre fordítja: így az év mezsgyéjén állva egyaránt lát a múltba és jövőbe. Az időjárási megfigyelésekkel kapcsolatosan Rózsás Lajos is úgy mondta, hogy "Januárban még keveset tudhatunk,azért nézzünk egy kicsit vissza, mert a múlt segít". Szerinte viszont a Százéves Naptár egész évre való jövendölése "csak jóslás". De azért adott egy naptárt, melynek 3- oldaláról csak ízelítőül idézek: Időjárás a SZÁZÉVES NAPTÁR szerint Január első napjai hidegek, azután 18-ig borult. Az utolsó hét hideg. Február közepéig sok vihar. Második fele esős. Március hűvös és borús, 14-én enyhül, 22 után hideg és viharos. Április eleje szeles és esős, 15-19 lehűl, végül derűs tavaszi napok. Májusban tartós szép idő, állandó napsütés, csak 21-26 hűvösebb. Június eleje esős, 12-től meleg napsütés, 20-tól változó. Júliusban tovább tart a változó, hűvös idő, 9-én melegre fordul. Augusztusban tartós hőség, csak 7-8 és 23-25 között hűvösebb. Szeptember elején még tart a meleg, 8-tól többször borongós, lehűl. Október változó 17-ig majd enyhe, 24-én beáll a hűvös eső, sőt hó is. November 8-ig esős majd derűs, de mindig hideg, 20-tól zord és havas.December második hetében enyhébbre válik, 18-tól derült hideg. 32