Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

2. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Fülöp László Étkezés, öltözködés és gyógyítás Nádasdy Tamás udvarában

Óvatosak voltak az egymásnak küldött levelekkel is. Olvasás előtt szintén ecettel hintették meg (fertőtlenítették), a szobát pedig irertmel (üröm) és fenyővel füstölték. A levél hozója pedig nem mehetett a családtagok közé. A húszévi meddőség után Orsolya egészséges fiúgyermeket szült, a kis Ferkét. Az örömteli esemény újabb betegségeket hozott a házhoz. Az anyának gyakran fájt a lába, hasa, később pedig a melle. A kisfiút nem az anyja szoptatta, hanem a dajka, akinek ezidő alatt nem volt szabad halat enni és bort inni az orvosok tanácsára. Orsolya asszony mellére pedig valamilyen "füet" javasoltak. A kisgyereknek gyakran fájt a hasa "az széltül" , azaz a bélgázoktól. Ilyenkor meggyet főztek neki ellenszerül. A gyermekbetegségek közül a himlőt kapta meg egy éves korában a kis Eerkó. Anyja igen csak körültekintő: "nem fürösztöm, sem hidegen nem tartom, ... az himlőnek igen ártanék" - írja egyik levelében. A kisfiú kezdetben igen möző (satnya, beteges), egyrészt ezért javasolja a nádor, hogy Orsolya szoktassa a verőfényhez, másrészt hogy lágyszemű ne legyen (gyenge szemű). Mikor a gyermek már nagyobbacska, Nádasdy a tej elkészítésének és itatásának valamilyen különleges módját küldi haza. Sajnos, részleteiben nem írja le, csupán azt, hogy "soha mi földünkbe nem éltek úgy vele." Az orvosságok közül pontosan meg nem nevezett porokról , un. ispinakard olajról és betonika vizről tesznek még említést. Ez utóbbi valószínű az orvosi betonikából (betonica officinalis) főzött gyógyteát jelenthette. Már eddig is felsoroltam több növényfajtát, amelyet gyógyító hatása miatt alkalmaztak. Rajtuk kívül felhasználták étvágycsinálóként a soardivmot (ezerjófű), a ternyiket (ternyefű), amelyet a népnyelv fejér ternyének nevezett. Októberben gyűjtötték és ásták a szülfüt (szélfű), amelyet vizelethaj tóként és székrekedés ellen javasoltak az orvosok. A sebeket már megkopott, gyenge anyagú fejér ruhával kötözték be. Ezt mindig a család gyűjtötte össze, idegentől nem mertek beszerezni, félve a fertőzéstől. A pestis miatt a család gyakran nem mozdulhatott ki a várból, de járvány elmúltával az egészséges életmódra törekedtek. Sokat' tartózkodtak a levegőn, kikocsikáztak a Vadkertbe, vadászattal, horgászással, lovaglással töltötték idejüket. A Nádasdy-csalad levelezése magánjellegű. Ezért való tényekkel ismertet meg minket: hangvétele őszinte, adatközlése biztos. Emiatt nyúlhatunk bátran e bőséges adattárhoz, ha meg akarjuk ismerni, hogyan éltek elődeink. Forrás: Nádasdy Tamás nádor családi levelezése, szerk. dr. Károlyi Árpád és dr. Szalay József, MTA Történelmi Bizottsága, Bp. 1882. 30