Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - MŰHELY - Bariska István Vas megye honismereti mozgalma

t A két típus alapfunkciója nem zárja ki, hogy egyben a kiegészítő feladatokat is ellássák, ha úgy adódik, de amíg az első típusú munkaközösségek akcióorientáltak, addig a második típusú munkacsoportoknál a kutatómunka, az önképzés és a közösségteremtő szándék dominál. A két funkciót szerencsésen ötvözi a körmendi és a sárvári munkaközösség, sőt a körmendi esetében külön is érdemes megemlíteni a tájoló ülések gyakoriságát, a vonzáskörzettel tartott intenzív munkakapcsolatot. Ez utóbbinak igen nagy jelentősége van. Kétségbevonhatatlan ugyanis, hogy a honismereti munka jövője Vas megyében is azon múlik, hogy mennyire sikerül megújítani községeink részvételét a mozgalomban egyfelől, másfelől azon, hogy milyen mértékben sikerül az ifjúság érdeklődését felkelteni a honismereti munka szépségei, értékei és hagyományai iránt. Érdekes, de egyben tanulságos tapasztalat ugyanis, hogy a megye városaiban és nagyközségeiben azoknak a munkaközösségeknek van kiemelkedő eredménye, ahol az irányító hatóságok magukévá tették a honismeret ügyét, ahol a fenntartók szinte maguk is résztvesznek a munkában s ahol megfelelő vezéregyéniséget találtak a munka vezetésére. Ennek értelemszerű folytatásaként a községekben folyó honismereti munka is ott virágzik, ahol a városi és nagyközségi honismereti bizottságok magukénak tekintik a vonzáskörzetbe tartozó községek ügyét. Ezek az összefüggések arra figyelmeztetnek, hogy a következő esztendőkben a körmendi típusú munkastílust kell mind szélesebb körben megvalósítani a területi munkában, ahol a községekkel aktív munkakapcsolat alakult ki,biztosítva a támogatás és az értékelés feltételeit is. A HNE Vas megyei Bizottsága 1983. március 10-i ülésén elemi erővel tört felszínre a falvak társadalmában és szerkezetében bekövetkezett történelmi változások megörökítésének igénye. A falukrónikaíró mozgalom, a tsz-történeti pá3