Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Kovács Antal Röginfű

midőn vérök gyulladásba jön. és rövid idő alatt elvesznek." A Szinnyei MTSz. (II.K. 318.) rög-zik=rög-ben (vér) tályogban döglik (Somogy m. Szőkedencs) Csapodi István szerint Somogyban is a rögény a disznók járványa, mely a torok megdagadásában nyilvánul meg. Innét egy szitok: "Rögény szökjön meg", s ehhez hasonló nagyon sok van, (Nyr. 14:90.) A rögény Baranyában az Ormánságban Kis Géza szerint reg, regye, olyan marhabetegség, melyben "világos-sárga folyosó "elfutás a bőr alatt" keletkezik. Itt is átkozódnak: "A reg fussa el! A regye fussa el!" Meg kell még említeni Gönczi Ferencnek, a kiváló etnográfusnak megállapításait. Ezek szerint Zala megyében (Lendvai hosszúfaluban) a viertallu ugyanaz mint a rögény (Göcsej 278.0.). Ha a marhán viertallu van, nyakán egyik erét megvágják, vagy tállugyökért húznak a nyakábo v. lebbentyüjébe (uo. 618. o.). De míg a rögin főleg Vas megyében és Zala északi felében, Somogyban és Dél-Baranyában fordul elő, a vértallu, tthalo, és ennek változatai: vártai, vértau, talio, táragy, tárjog, tar

jag, talgyu megnevezések végig húzódnak az Alföldön és Hegyalján is. (Kassai közlése). Szamoshátról Csüvy Bálint is vértályogról számol be, mely szerinte a szarvasmarha lépjenek megbetegedése, mások szerint ott a jószág túlságos meghízlalása következményeként előállott bélhurut. Összegezve: a rögin, rögény - mint állatbetegséget megjelölő szó még ismert ma Vas megyében. Csaba József szerint Csákánydoroszlón 1942-ben élt a rögin szó. Napjainkban Kisrákoson és környékén ismerik. Végül, hogy a rögin mibenlétét tisztázzuk, Csősz Gyulától az állatorvosi szótárból idézem:a rögény lépfene

(anthrax, carbunculus); szájfene, toroklépfene (glossanthrax); sercegő üszök (emphysema gangrenosum, sarkcphysema haemostaticum); sertés orbánc (erysipelas s. rhusiopathia suis), vagyis a bizonyos hascnló tüneteket mutató betegségek öszszefoglaló, gyűjtő neve volt. 46