Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1983. (Szombathely, 1983)

1. szám - HELYISMERETI ADATTÁR - Henics Zoltán-Gellértné Szikszai Edit Az Oriszentpéteri Baksaszeri Hegyközség Protocolluma (1809-1913)

18. "Hogy ha az Hegység valamely Hegybéli ember Instánciájára Törvényessen az más Hegység bélit meg marassza, az Hegy Mester tartozik az ö Tizenkét Eskütjeivel Notáriussával edgyütt az Törvény párt ki adni, ha mindaz két részt kivánván is es az Törvénynek Contimentiója Szerint Exekutiót is tartoznak az Esküttek 6 hat forint birság alat tenni, az Confiskaltatot jószágból 15 tizenöt Nap alatt." j.9« "Ha valakinek a Kegybeliek közül valami okra való nézve^ Hegy Mester igasságot az ő Eskütjeivel nem szolgáltatna vagy az Hegység Törvénye valamelyik résznek nem tetszenék szabad legyen es tartozik az az apellálni és igazságot várni." MAGYARÁZATOK AZ "ARTICULUS" BEVEZETŐ RÉSZÉHEZ A dokumentum bevezető részét, egy a mai értelemben vett alapitó okiratnak foghatjuk fel. Ebből"kiderül, hogy az őriszentpéteri Baksaszeren 24 gazda "szőllőt plántált" (ültetett, telepitett) 1790-ben "8 dik Holnapban". De nemcsak Baksaszeren, hanem a falu más szerein is telepitettek szőlőt. A Baksaszeri szőlőhegy a szer DK-i részén, jobbára D-i lejtőn terült el. A dűlőt ma is "Hegy"-nek nevezik. Az Alszeri gazdák a ma is BÁNGYUKA néven ismert D-re néző domboldalon ültettek szőlőt. A Kovácsszeri gazdák pedig a szer D-DKY-i lejtős területén és az ahhoz közeleső Ebháton telepítettek szőlőt. A gazdák neve ismerős, hiszen még ma is jellemző nevekkel találkozhatunk: Kosa, Laczó, Könye, Zsoldos, Baksa, Horváth, Dávid, Parkas, Róka, László, Orbán, Bata, Mihály, Páti, Közel 20 év szőlőművelési tapasztalat birtokában határozták el a szőlősgazdák, hogy egy szervezetek hoznak létre "látván utóbb 1809-dik Esztendőben a Hegyben a sok károkat". A "Hegy tilalom" -hoz a "N (nemes) Nagy Rákosi Szőllő Hegy articulumját párban 24