Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

1. szám - Riegler Erika: Adatok a kőszegi textilipar történetéhez

rLntette, hisz 1949-ben álla mos itották őket. Az államos itás után Kőszegi Nemez és Posztógyár lett az új név. Az államosítással átszervezésre is sor került. 1950-ben a Kőszegi Pojtasgyarat csatolták az üzemhez, gépeit a Nemezgyárba szállították. Uj épületeket építettek: transzformátorház, raktárak, kivarró, betonozzák az utakat, konyha, kultúrterem épült. Az Agyteritőgyár államosításakor /1948. márc/ az üzem élére Vermes Károlyné került. Az államosított üzemnek azonnal nagyon nehéz piaci helyzetben kellett helytállni. A változás a kereskedelemre is kihatott, a magánnagykereskedők már nem vásárolták fel a gyártott terméket, az állami kereskedelmi szektor még kiépületlen volt. Az Ágyteritőgyárban hatalmas árukészletek halmozódtak fel. Csak csökkentett termelésre volt lehetőség. A feleslegessé vált dolgozókat - beleegyezésükkel - a Budapesti Hazai Pamutszövőgyárba hely ezték. Az érintett 25 fő kb. 1 évig dolgozott a fővárosban. A kereskedelmi élet fellendülésével ez a gond is megoldódott, ismét lehetőség nyílt a termelés növelésére. 1953-ig sok új géppel gyarapodott a gyár. »A legfontosabb beruházás a cérnázó építése volt. 1954 újabb fontos, változás éve. Ekkor egyesitették a három kőszegi textilgyárat, és ettől kezdve Kőszegi Textilművek név alatt működött az 1957. jan. 14 szétválásig. A gyárak újabb bővítése is igazolja, hogy a termelés eredményesen folyt, bár a gyakori átszervezés nem nagyon segítette a zavartalan munkát. Az Ágyteritőgyárban új kazánház, festődé, a Nemezgyárban kazán, transzformátorház, raktár, gépház, festődé, karbonizáló épült. Külön meg kell említeni a szociális és kulturális létesítményeket, hisz az orvosi rendelő, étkező, kultúrterem építése a gyárakban jelzi nagyon láthatóan azt a változást, ami az államosítás óta bekövetkezett. Az 1956-os ellenforradalmi események főleg azzal okoztak jelentős kárt, hogy a termeléskiesés nagysága 12 millió forint, de ha figyelembe vesszük, hogy a későbbi idők termelésére is kedvezőtlenül hatott, ennél sokkal nagyobb összeg jön ki. Pedig az 1956- os gazdaságilag jól indult. Elkezdődött a Sk andináv államokba irányuló export-termelés. Pőleg a nyüstös bútorszövet a keresett cikk. Az új termék ismét új technika bevezetését, a termelési módszerek átalakítását is szükségess é tette. 1957. jan. 1-el újra önállóvá lesz az Agyteritőgyár. Uj neve: Kőszegi Agyteritőgyár, mely gépparkját is felújítja, modernizálja. Elkezdi az un. effektes bútorszövetek készítését, az új mintázatú és nagyon jó minőségű gyármányokkal a kis gyár úttörő szerepet vállalt a hazai modern 50