Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

1. szám - Torda Géza: Egy termelőszövetkezet története. Kőszeg-Hegyalja MTSz

jövedelemnek mondható. A termelőszövetkezet vagyona, ha lassan is, de gyarapodott. 1953-54-ben állami támogatással egy 24 férőhelyes szarvasmarha istállót, padlásán magtárral, 12 férőhelyes sertéshizlalót, baromfiólat 55 db pulyka részére építettek. Ez a kis TSZ-telep sokat megoldott a termelőszövetkezet problémáiból./5/ Az irányítást az elnök végezte a vezetőséggel és az Ellenőrző Bizottsággal karöltve. Az elnököt és a vezetőket a tagság 4 évenként a választási közgyűlésen újraválasztotta. A termelőszövetkezet előzőleg szakemberrel nem rendelkezett, az agronómusi munkákat is a gépállomás agronómusai végezték, az irodában is csak 1-2 fő dolgozott, az elnök és a könyvelő, később egy alkalmi pénztáros is. Közben a tsz 25 családra gyarapodott, szépen fejlődött az állatállomány, növekedtek a termésátlagok is. A fejlődést sajnos derékba törte az 1956-os ellenforradalom. Akik nem bíztak a tsz jövőjében, újra az egyéni gazdálkodást választották, így a termelőszövetkezet 8 családra csökkent, de szemben a bozsoki termelőszövetkezetekkel, nem oszlott fel. A számban megfogyott tagság nagy szorgalommal dolgozott tovább. Igyekeztek bebizonyítani a kilépetteknek és a kívülállóknak, hogy a közös munka eredményesebb, könnyebb és célravezetőbb. A tsz földbirtoka 1959-ben 169 kh volt, ebből: szántó 116 kh rét 3 6 kh legelő 2 kh gyümölcsös 2 kh egyéb 13 kh Ebben az időben a járás legkisebb szövetkezete a kőszegdoroszlói volt. 1959-ben 27.000 Ft-tot ruháztak be, vetőgépet, mérleget és tenyészállatokat vásároltak. Az „Uj Élet" MTSZ történetében a legnagyobb fejlődés 1959-60 években következett be. A község lakossága 4 család kivételével belépett az újjászervezett termelőszövetkezetbe, ez részben a városból kijáró agitátoroknak, részben pedig annak köszönhető, hogy a már felvilágosultabb parasztok felismerték azt, hogy a közös, kollektiv gazdálkodás eredményesebb. 2 2