Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)
2. szám - Szabó József: Bük agrártörténeti emlékeiről
A cséplő bal és jobb oldalán helyezkedett el a pajtafia", amely a takarmány, illetve a szalma tárolására szolgált. Sok helyen a _£ajta^ fia külső oldalához „pelvakutyót" építettek a pelyva és a törek tárolására. Ennek tetőzetét a pajta tetőzetének meghosszabbításával alakították ki. Ajtaja a pajtán kívüli legrövidebb oldalon nyílott, közel a pajta kapuhoz. A leggyakrabban előforduló ,, egy cséplös" és „kétpa jtafiás" pajta mellett található „egy cs éplös" és „ egy pa jtafiás", nagy gazdáknál pedig u kéteséplős " és ,,kétpaj tafiás" is. Megemlítjük, hogy vidékünkön csak a pajta szó használata az általános, a IL csür" elnevezést nem használják. A pajta a telken, a lakó és a gazdasági épületektől 50-100 méter távolságra, keresztben helyezkedett el. Arra is ügyeltek, hogy a szomszéd pajtájával se legyen egy vonalban, hanem attól 10-20 méterrel előbbre vagy hátrább. Ez az építkezés a tüz elterjedésének megakadályozására szolgált. Ugyancsak e céllal ültették körül a pajtái magas növésű dió- vagy akácfákkal. A keskeny telkeken a pajta a telek egész szélességét elfoglalta így csak a pajtán keresztül lehetett kijutni a gyünölcsöskertbe. A pajta tehát elválasztotta a kertet a baromfiudvartól is, így az állatok nem tehettek kárt a veteményesben. Az épületektől távolabbra álló pajta a kertet két részre osztotta: pajtán belüli és pajtán kívüli kertre. A kazalt általában a pajtán belüli részre, a szérűre helyezték, hogy így a szalma közelebb legyen az istállóhoz. Ha viszont a pajta közelebb esett az épületekhez, a kazalt a pajtán kívüli kertben rakták meg, hogy a lakóházat és az istállót védjék a tűztől. A régebbi típusú pajták belsejében a cséplőt és a pajtafiát vályogfallal, az újabbaknál viszont deszkafallal határolták el. Ezt a válaszfalat „pajtarekesz"- nek nevezték, magassága 160- 210 cm között váltakozott. A cséplőből a pajtafiába ajtón keresztül lehetett bejutni, arnely a válaszfal közepén helyezkedett el. A cséplőt két oldalról magas kapuk határolják, amelyeken át a legmagasabbra rakott szekérrel is bejárhattak a pajtába. A kapuk két szárnyát a kapunyitás közepén függőlegesen elhelyezett vastag rúdhoz az őr fa- hoz lehetett rögzíteni, majd becsukni. 12
