Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

2. szám - Szabó József: Bük agrártörténeti emlékeiről

Gazdasági épületek a./ Az istálló A paraszti istállók szinte kivétel nélkül a lakóépülettel összeépít ve készültek, ennek egyenes folytatását képezték. Tetőzetét téglából épített tűzfallal választották a lakóháztól, hogy ezzel védjék a gyakori tüzesetektől. Az istállóba vezető ajtót leggyakrabban az istálló térségének kö zépvonalába helyezték el, melytől jobbra és balra egy-egy kisebb ablak szolgáltatta a világosságot, illetve lehetővé tette a levegő kicserélését. Ugyancsak a szellőzést szolgálta a bejárattal szembe eső falba épített 3-4 szellőző nyilas. A nyári időszakban az ablakokat leszedték, a tömör ajtót pedig rácsossal váltották fel, hogy állandóan friss levegő juthasson az istállóba. Télire azonban felrakták az ablakokat, a szellőző nyilasokat szalmával betömték és az ajtóra is felkerültek a tömör, deszkából készített ajtószárnyak. A nagy hidegekben az ajtó el kukoricaszárt állogattak, hogy az állatokat a fázástól megvédjék. A gazdák az istállót mindig vastagon lepadlásolták, leföldelték, hogy tüzesetek alkalmával be ne égjen. A régi istállók mennyezete ge rendákból készült, melyeket deszkával fedtek le, a fedődeszkákat pedig agyaggal 15-25 cm vastagon lesározták. Az istállók falát a múlt század végéig főként vályogból készítették, mig e század elejétől a téglafal lett általánossá. Ezzel egészsége sebb körülmények közé kerültek az állatok. A gerendamennyezetet pedig felváltotta a vasgerendák közé beépített téglaboltozat. Tetőzetére pedig cserép került. A bejárati ajtón áthaladva, a szemlélő a j.járás"- ra lép be, mely az istálló térségét két részre osztja. A járás elhelyezése kétféleképpen volt általános. Egyik megoldásként mélységében, mig a másik helyen szélességében osztotta ketté az istálló térségét. Az első esetben az állatok az ajtótól jobbra és balra állottak, a második esetben az a. tóval háttal, illetve szemben helyezkedtek el. Egy középparaszt istálló' jába 12- 15 nagy állatot lehetett bekötni, mig a nagy gazdák általában 25-30 állatot tartottak. Ezek voltak a kétoldalas istállók. A nagygazdáknál külön istálló készült a lovak, 4-6 állat részére. Ezekben a járás az istálló térségének egyik oldalán helyezkedett el. Az ilyen megoldásút nevezték e

gyoldalas istállónak. A kisparasztoknál, ahol kevés 10