Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

1. szám - Riegler Erika: Adatok a kőszegi textilipar történetéhez

VILÁGOSTÓL a XX. századig Az első posztógyár Dukása után ismét csak e régi posztómesterekre vár a feladat, hogy biztosítsák a posztókészités folyamatosságát. De hol voltak már a régi posztósok? Alig néhány műhely működött még, hisz a posztósok többsége a gyár keletkezésekor, majd pedig a 48 utáni dekonjukturális időszakban tönkrement. Sokan elköltöztek a városból, vagy a szőlő művelők számát gyarapították. Főleg a Kossuth-bankó elértéktelenedése okozta bukásukat. Néhány "jó szimatú" posztós még idejében nyersanyagba fektette a pénzét, igy őket a pénzromlás nem érintette, a nyersanyagkészletük pedig biztosította számukra a termelést. /18/ Arról persze szó sem lehetett már, hogy a régi hirét visszaszerezze a kőszegi posztó. Mennyisége is állandóan csökkent, mióta kizárólag vásáros áru lett. 1890-ben már csak két posztónyiró és nyolc posztókészitő található a városban. /l9/ A kalló és fonómühely fenntartása egyre nagyobb terhet jelent a kevés mesternek. Az utódok már nem folytatták szüleik mesterségét, hanem más, jövedelmezőbb munka után néztek. Időközben felvetődött újra és újra a gyáralapitás gondolata, hisz a kiegyezés után elvileg semmi sem akadályozta, "csak" a megfelelő mennyiségű tőke hiányzott, de az öreg posztósokban a vállalkozási kedv sem volt elegendő, "így sorvadt az ipar, évről-évre fogyott a mesterek száma, egyik műhely a másik után bezárult, végre megállott az utolsó szövőszék is." /20/ Utolsónak Schmidt Mihály 1902-ben özv. Gabriel Józsefné 1906ban szüntette be üzemét. A Nemezgyár A hajdani virágzó posztósipar folytatásaként 1895-ben alakult meg a Nemezgyár. Sajnálatos, hogy a gyár legkorábbi működését dokumentáló irattári anyag a háborús évek alatt teljesen megsemmisült. Nem maradt más lehetőség, mint idős munkások visszaemlékezéseire támaszkodni. /2l/ Mivel Kőszegen vagy a hajlandóság, vagy a szükséges tőke, néha mind a kettő hiányzott, az ország legtöbb üzeméhez hasonlóan a kőszegi nemezgyár is idegen tőke segítségével alakult meg. A régi kallómalmot és a mellette lévő fonoda épületét a Csehországi gyárakkal rendelkező Eisner Testvérek /Brüder Eisner/ vásárolták meg. Az olcsó munkaerő és nyersanyagbeszerzési lehetőségek miatt látszott