Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

1. szám - Torda Géza: Egy termelőszövetkezet története. Kőszeg-Hegyalja MTSz

20 db növendék sertés. Földterülete: 200 kh. Pőleg búzát, kukoricát, árpát és cukorrépát termesztettek. /4/ Az állatokat a faluban nagyobb istállókban helyezték el, eltartásuk és gondozásuk nagy gondot jelentett, sokfelé kellett szállítani az almot, a takarmányt. Ugyanilyen nehezen művelték földjeiket is a 2 pár ló segítségével, a földek nagyon szétszórtak voltak. A családok összesen kb. 6 kh földdel rendelkeztek, ehhez jött az állam által juttatott földterület. 1954-re a parcellákat folyamatosan tagositották, így a gépi müvelésre is alkalmassá váltak. Óriási előrelépést jelentett a gépek megjelenése a határban. Ezek a gépek a gépállomások révén kerültek a termelőszövetkezetbe, és a talajmunkát bérmunkaként végezték állami támogatással. Egyszerűségük miatt pl. az izzófejes HOPPER traktorokat könnyen lehetett kezelni, vezetése különösebbb szakértelmet nem igényelt. Az emberek először idegenkedtek az uj, eddig ismeretlen eszközöktől, és számos kifogást kerestek a gépek ellen. Érdekességként megemlítem, hogy a gépállomás annak idején még ingyenes bemutató szántásokat is végzett a termelőszövetkezetnek és azoknak az önállóan gazdálkodó parasztoknak, akik a gépeket földjükre „merték" engedni. Ennek az volt a célja hogy propagálják a gépi munkát és annak előnyeit. Az aratást először kézzel végezték, a gabonát közös szérűre hordták, és hagyományos módon csépelték. Ugyancsak hatalmas előrelépest jelentett a kévekötő aratógép megjelenése is, ezzel a gabonát gyorsabban, verejtékes, nehéz munka nélkül lehetett learatni, bár a kévéket kézzel kellett összehordani és cséplőgépeken elcsépelni. A terméseredmények ezekben az. években nagyon szerények voltak. Az 1951-54 évi termésátlagok kh-anként/kb./ búza 8-9 q rozs 7-7,5 q árpa 8 q zab 5-6 q A termelőszövetkezetben évközben bérkifizetés nem volt, a végzett napi munkáért 1-2 munkaegységet ittak jóvá, és az év végén, a zárszámadáskor, a megmaradt jövedelmet osztották szét munkaegységekre. Ebben az időben 1 munkaegység értéke 15-30 Ft volt, ami igen szerény